Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 2. szám - Sipos Lajos: "Életem egy kis vidéki városban kezdődött..."

32

Út Dunatát • 2002 június

szívesen magával vitt egy-egy diákot. Őt váltotta Greksa Kázmér, aki a zágrábi egyetemről érkezett a pécsi ciszterci gimnáziumba tanítani. Maga is írt elbeszéléseket, fordított középkori latin himnuszokat, magyarra ültette át Lamartine és XIII. Leó pápa költeményeit. Ő lett az önképzőkör tanárelnöke is.29 „Sokat tudott - idézi - Tüskés Tibor és nyomában Belia György Gebhardt Józsefet - és sok volt benne a humor. Bennünket, hetedik, nyolcadikos diákokat úgy kezelt, mintha egyetemi hallgatók lettünk volna.” Ő is szívesen járta a Mecsek rengetegét. Ezekre a sétákra rendszerint diák-társat fogadott, akinek ilyenkor is ugyanolyan hévvel magyarázott, ahogyan azt az órákon tette.30

Babits Mihály a gimnáziumban változó eredménnyel tanult. Elsőben - írja az egyetemi szakvizsgái folyamodványhoz mellékelt önéletrajzában - kedves tantárgya a latin volt, élvezettel skandálta „a pattogó hexametereket”, fordította „a nehéz pensumokat”, olvasta a mitológiát és a római történelmet. Másodikosként, azaz tizenegy évesen, újságot szerkesztett, a Szekszárdi Szépirodalmi Lapokat, melybe ő maga egy tudományos fantasztikus regényt írt Egy hering története címmel (egy gépheringről, a hollandiai partokon volt heringhalászatról, a partra vetődött állatról). Harmadikban hanyagolta a tanulást. Ugyanakkor szenvedélyesen olvasott Vernét, Jókait és Vas Gerebent. Ekkor, 1896-ban, az ezredéves kiállításon folytatta az „első irodalmi beszélgetést”, amint Szabó Lőrincnek elmondta, mégpedig Kazár Emillel, az akkor 53 éves íróval és hírlapíróvaljókai Rab Ráby című regényéről. A negyedik gimnáziumban már „meglehetősen tudott franciául”, „megszállta a törekvés, tanulni kezdett”, s év végére kivívta az „osztályaranyat”.

Ötödikes volt, amikor 1898. május 12-én elveszítette édesapját. Az anya a három kisebb gyerekkel visszaköltözött Szekszárdra a Séd parti házba, legidősebb gyermekét azonban Pécsett hagyta a gimnázium befejezése céljából, kvártélyra Kelemen Mihály főtörzsorvosnál, a keresztapánál, a Hunyadi utca 25. számú házban, kosztra pedig a szomszédban lakó rokonnál, Kelemen Mihály édestestvérénél, Kelemen Teklánál és férjénél, Buday Bélánál. Ez utóbbi családban barátra is akadt a leendő költő a nála négy évvel fiatalabb Buday Dezső személyében, aki a Szekszárdi Szépirodalmi Lapok első számában verset publikált (később regényt is írt, egy cikkét és egy versét a Nyugat is közölte).31

A hatodik osztályban tanulmányi eredménye romlott. Németből, történelemből, mennyiségtanból „ jó”-t, testnevelésből a neki mindig kijáró „elégségeset kapta. Ebben az évben azonban már határozottan jelentkeztek irodalmi hajlamai. Lázasan olvasta Petőfit, méginkább Aranyt, valamivel később Vörösmartyt. Fordított is. Az első munkája, mely Robur álnéven a Szekszárd és Vidékében 1898.