Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 2. szám - Sipos Lajos: "Életem egy kis vidéki városban kezdődött..."

Sipos Laios • „Életem egy kis vidéki városban kezdődött...’31

Babits szellemi érlelődésére ez az intézmény volt meghatározóan nagy hatással.

A ciszterci rendnek akkor több elemi iskolája és négy gimnáziuma volt: az 1778-ban alapított egri, az 1813-ban átvett székesfehérvári és pécsi, meg az 1879- ben létrehozott bajai gimnázium. Ezekben az intézményekben a ciszterci pedagógia elvei érvényesültek. A tanárok magas fokú szellemiségre törekedtek, minden diák számára biztosították a tapasztalás lehetőségét, önképzőkört, színjátszókört, énekkart, sportkört szerveztek, sportolással és természetjárással növelték a diákok fizikai állóképességét. A rendi regulából következően keresték az egyes diákokkal való személyes beszélgetés alkalmait. Ugyanakkor toleranciára és hazafiságra neveltek. Nem egyszerűen biztosították a más valláshoz tartozók tanulását, de tudatosan, meggyőződésüket és hitüket tiszteletben tartva segítették őket (a bajai gimnáziumban volt például olyan év, hogy a hat érettségiző közül öt izraelita vallású volt). Az iskolákban a március 15-i és az október 6-i emlékünnepélyt minden évben megtartották. Nem is titkolt ellenszenvvel viseltettek a Habsburgok iránt, erősen ápolták az 1848-as hagyományokat. És - természetesen - része volt a nevelésnek a mindennapos reggeli diákmise, az évet indító és záró közös mise, a Veni Sancte és a Te Deum, az évente három, később öt kötelező gyónás és szentáldozás, meg az egyházi ünnepek megtartása is.

A pécsi gimnázium népszerű intézmény volt. 1893-ban, amikor a tizedik évének betöltése előtt Babits az iskola tanulója lett, minden osztályban nagyon sok diák tanult. Ők hetvenketten kezdték az első osztályt (az ötödikbe már csak ötvenegyen jártak, érettségit pedig mindössze harmincnégyen tettek).

Az iskolában kiváló tanárok tanították.

Az alsó négy osztályban Babits osztályfőnöke Csokonay Zsigmond volt, a Filológiai Társulat tagja, utóbb az Egri Hírmondó tárcaírója. Ágh Timót volt a földrajz és természetrajz tanára, a Természettudományi Társulat, a Geológiai Társulat, a Néprajzi Társulat és a Pedagógiai Társulat tagja, több tankönyv szerzője, a Pécs geológiájáról és egy rajnai utazásról szóló munka írója. Az V-VIII. osztályban Biter Illés volt az osztályfőnöke és német tanára, aki német tankönyveket és szótárakat szerkesztett.

Babits szempontjából különösen a magyar nyelv és irodalom két tanára lehetett fontos (akinek az emlékezete - minden bizonnyal - hatással volt a Tímár Virgil fia című regény paptanár-alakjának megformálására). Az egyikük, dr. Mócs Szaniszló „aranylelkű, törékeny testű” ember volt (valamikori diákja, Gebhardt József szerint). Pálos iskoladrámákkal foglalkozott, tanulmányt írt a magyar igenevek történelmi változásairól, szabad óráiban a Mecseket járta, s az ilyen sétákra