Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 2. szám - Sipos Lajos: "Életem egy kis vidéki városban kezdődött..."

26

Út Dunatái • 2002 június

itt a kert, amelyben építettem homokból az első palotákat.

Amit én emeltem, mind homok volt: de nagyapám háza bizton áll még s éveimből, e fojtó romokból hogy révébe meneküljek, vár még."

A Babits családban, a költő ősei között többségben voltak a törekvő, vagyont gyarapító, a 19. századtól általában az értelmiségi pályák valamelyikén jeles eredményt felmutató emberek. Sokan közülük vonzódtak a művészetekhez, de legalábbis a kultúra valamelyik területéhez. A verset író, professzionálisan hegedülő, széles körben tájékozódó, sokat olvasó apa mellett a Babits-ágon ilyen a nagynéni, Babits Anna (1847-1915), aki aktívan részt vállalt Szekszárd kulturális életének szervezésében, amint erről a Tolna Megyei Közlöny többször is beszámolt, nőipar-kiállítást szervezett, ahol az általa rajzolt és hímzett posztóterítő aranyérmet nyert.12 Ilyen a költő édestestvére, a családra írásaiban is visszaemlékező Babits István (1895-1983), aki maga is írt verseket, meg fordított is német költőket, köztük Goethét és Heinét.13

A Kelemen-ágon is fellelhetők a művészeteket művelő vagy tisztelő ősök. A családi legendárium közéjük sorolta az első magyar színtársulat igazgatóját, a drámaíró Kelemen Lászlót (1762-1814), mega költő már emlegetett keresztapját, Kelemen Mihályt, aki szenvedélyesen gyűjtötte a könyveket, s „büszke volt hogy a teljes Jókai és Jósika megvolt neki” (idézte Babits Szabó Lőrincnek).14 De őrizte az emlékezet Kelemen József (1790-1868) pécsi kanonok, majd nagyprépost alakját is, aki nagy mecénása volt az irodalomnak, az ő pénzén tanult Vas Gereben, ő adta ki Baksai Sándor református püspök, író, költő, műfordító első munkáját, Lucanus Pharsalia című művének fordítását. Ennek a nagybácsinak az emléke, akinek alakja föltűnik az Anyám nagybátyja, régi pap című versben is, különösen erősen élt a Babits családban: az ő portréja abban a szobában függött a falon, ahol Babits Mihály megszületett.

A családi előzmények (a genetikai hagyományozódás) azonban nem magyarázzák természetesen a költői lángelme születését. Czeizel Endre szerint a „kivételes költői tálentum létrejöttét minimum két kromoszómahely génjeire” vissza lehet ugyan vezetni, s esetleges „együttes hatásuknak köszönhetők a költői géniuszságért felelős adottságok”, ezeket az adottságokat azonban a veleszületett jellemzők: a speciális mentális-, értelmi-, kreativitási- és motivációs meghatározottsá