Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 2. szám - Sipos Lajos: "Életem egy kis vidéki városban kezdődött..."

25

ahogyan a családban nevezték: Cenci néni, öt gyermeknek adott életet: Aurórának, majd Ákosnak (1856-1888), Ilonának (1863-1893), Ilona Klárának (1860- 1943) és Imrének (1870-?).

Kelemen Auróra Babits István emlékezete szerint „sötéthajú, rózsás arcú leány [volt], ragyogó fekete szemekkel”. Jól zongorázott, szépen énekelt, tudott németül és franciául, könyv nélkül tudta a Toldi szerelmét, A délibábok hősét és az Anyegint, „ének helyett - olvasható Babits 1935-ben kelt írásában, A mai Vörösmartyban - sokszor szavalgatta gyermekeinek a Szép Ilonkát és a Merengőhöz című ódát.”’

Babits (III) Mihály és Kelemen Auróra elsőszülött fia volt a költő, Babits (IV) Mihály László Ákos. Az első keresztnév hagyomány-folytatás volt: a családban az első fiút emberemlékezet óta Mihálynak nevezték, de ezt a nevet viselte a keresztapa is, Kelemen Mihály (1840-? 1841-1919) honvéd főtörzsorvos, a gazdag rokon, aki majd a pécsi gimnáziumi évek alatt otthonába fogadja keresztfiát; a László nevet a keresztelést végző Kelemen László (1839-1902) kurdi plébános, későbbi kanonok tiszteletére kapta (az ő plébániáján tölti majd a szünidők egy részét Babits Misi); az Ákos nevet pedig Cenci néni korán elhalt fiára emlékezve adták az újszülöttnek; a keresztanya Babits Erzsébet (1837-1890), az apa lánytestvére lett.

A ház, amelyet a Kelemen-nagyapa vásárolt 1852-ben, s ahol a költő megszületett, a Séd patak középső kanyarulatában áll. „Kissé zömök tömegét - olvasható Vendel Mohay Lajosné leírásában - két végén lekontyolt nyeregtető fedi. A copfstílus egyszerű, késői jegyeit viseli. Lejellemzőbb délre néző, utcai homlokzata. A földszintes négy ablak kis mélységű falfülkékben ül. Az ablakok tengelye mindkét traktuson megegyezik. Az épület jellegzetes része a koronázópárkány, egyszerű tagozatokkal, konzolokkal díszítve, a cofp-stílus provinciális formajegyeit tükrözi.”10 Az épület, a hozzá tartozó udvar és a hozzájuk kapcsolódó emlékfoszlányok sora felvillan a Halálfiaiban, a Régi kertben, a Régifriss reggeleimben, más költemények egy-egy motívumában. „A ház” az 1925-ben készült Hazám! című. versben ekképp idéződik fel:

Áll a régi ház még, zöld zsalúja mögött halkul anyám mélabúja: ősz hajú, de gyermekarcú bánat.

Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!

Itt a szoba, melyben megszülettem, melyet szemem legelőször látott;

________Sipos Latos • „Életem egy kis vidéki városban kezdődött.