Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 2. szám - Sipos Lajos: "Életem egy kis vidéki városban kezdődött..."

24

Úí Dunatát • 2002 túnius

(I)János elhagyta Coborcot. Az ő utódai révén négyfelé ágazott a család. Az egyik ág, Babies (II) János, ügyvéd és földbirtokos, Győrben telepedett le. György a hevesi ág megalapítója lett. A harmadik ág őse Ferenc. Babies (I) János negyedik fia, József, Regölyön lett plébános. Babits [!] Ferenc (1715-1757) Vas megyében, Sárvártól nem messze, Váton vett magának házat, később azonban - feltehetően - Felsősegesdre költözött. Az ő fia Márton, a költő ükapja.5

Babits Márton (?-1783) asztalos céhmester fia, a költő dédapja, Babits (I) Mihály (1768-1830) Nagykanizsán született. A megye támogatásával elvégezte az orvosi egyetemet. Először Ausztriában praktizált, majd 1801-ben Szekszárdra költözött. 1817-ben Tolna megye főorvosává (korabeli elnevezéssel: főfizikussá) nevezték ki. Ekkortól igazgatta az akkoriban létesült szekszárdi Ferenc kórházat. Nagy vagyont gyűjtött: szőlőt, kaszálót, kukoricaföldet, házakat vásárolt. Tizenöt gyermeke közül négy fiú érte meg a felnőttkort, köztük a költő nagyapja, Babits (II) Mihály (1812-1872), aki a szekszárdi iskolában Garayjános osztálytársa volt. Babits (II) Mihály és Balázsovits Erzsébet (1816-1894) házasságából született Babits (III) Mihály (1844-1898), a költő édesapja.6

Babits (III) Mihály a pécsi ciszterci gimnáziumban érettségizett. Miután Pesten jogi diplomát szerzett, visszatért Szekszárdra, aholis a királyi törvényszék törvényszéki bírájaként telekkönyvi, később a polgári, majd 1882-től a büntető ügyek „előadója” volt. A törvényszéki elnök, Sávéi Kálmán szerint „jeles szakképzettséggel párosult ügybuzgalmat és elismerésre méltó munkásságot fejtett ki.”7 Tagja, majd választmányi tagja lett a szekszárdi dalárdának, választmányi tagja volt a tamási olvasókörnek, a Szekszárdi Népbanknak. Verseket is írt. Kitűnően hegedült. Szekszárdon barátaival együtt bemutatta Haydn G-dúr kvartettjét, Pécsett pedig, a filharmonikus társaság hegedűseként, részt vett Haydn Teremtés című oratóriumának előadásában. És „...fő-fő liberális ember volt - mondta róla a költő 1920-ban Szabó Lőrinc-nek -. Egészen az öreg Tisza-féle liberális gondolatkörben élt, Zoláért nagyon rajongott, és imponált neki Zola erkölcsi bátorsága a Dreyfus-ügyben. Fő jellemvonása a becsületesség volt.”8

Babits (III) Mihály 1882. december 16-án feleségül vette Kelemen Aurórát (1855-1945), Kelemen József és Raácz Innocencia (1832-1912) lányát.

Kelemen József részt vett a szabadságharcban. A bukás után ügyvédi vizsgát tett. 1867-ben Szekszárdon járási szolgabíró, később törvényszéki bíró lett. Köztiszteletnek örvendett a városban. A temetésen, amint erről a Tolnamegyei Közlöny hírt adott, nagy tömeg vett részt, a szekszárdi törvényszék pedig hosszú „részvétirat”-ban fejezte ki együttérzését az özvegynek. Raácz Innocencia, vagy