Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 2. szám - Sipos Lajos: "Életem egy kis vidéki városban kezdődött..."
22 Úr Dunatáí • 2002 túnius Sípos Lajos „ÉLETEM EGY KIS VIDÉKI VÁROSBAN KEZDŐDÖTT..."* A SZÜLŐVÁROS ÉS A CSALÁD Babits Mihály 1883. november 26-án este hét órakor született Szekszárdon, a Séd patak partján, közel a Béla térhez, az akkori Szent László, a mai Babits Mihály utca 13. számú ház földszinti hálószobájában.1 Szekszárd már akkor is nagy múltú történelmi város volt. Ezen a helyen, a Sió csatorna palánki szakaszánál, 10.000 évvel azelőtt is lakott egy embercsoport. A Kr. születése előtti harmadik-második század fordulóján kelták éltek itt, a Kr. utáni első században római település és egy római katonai tábor volt errefelé. A rómaiak az itt létesült várost Aliscának vagy Aliscumnak mondták, így nevezte egyik versében, az Aliscum éjbajú lánya, címűben Babits is, az ugyancsak szekszárdi születésű Mészöly Miklós pedig a Térkép Aliscáról című írásában a történelmi emlékekből egy egész várost állított össze, a Bartina hegyére, a Kis-Bödőbe, a Kálváriadombra telepítve a valamikori aliscaiakat. Akár a mai város területén volt a római település, akár annak határában, az bizonyos, hogy az 5. századig, a hunok megjelenéséig katonák, kereskedők, kézművesek és családjaik éltek itt, s Galerius császár uralkodása alatt, a Sió csatornázása után nagy arányú szőlőtelepítések is történtek ezen a területen. A hunokat a mai Szekszárd környékén az avarok követték, a 9-10. században pedig feltűntek a magyarok. A fejedelmi Megyer törzsbeliek telepedtek meg itt, az Árpád nemzetségébe tartozó Tarhos vezér és leszármazottai. Az tudható, hogy az 1040-es években a mai Bartina, az akkor „Nagy Hegy”-nek nevezett rész alatt lakott Szekszárd népe. Ezidőtájt, a mai Béla tér északi oldalán egy udvarház állott, 1061-ben I. Béla király itt alapított templomot és kolostort, a templomot végső nyughelynek jelölve meg a maga számára. A település 1485-ben már mezőváros, 1526-ban, nem sokkal a mohácsi csatavesztés után török közigazgatási terület, szandzsák. Evlija Cselebi leírásából tudjuk, hogy a 17. században ezen a helyen egy „magas dombon, négyszögalakú, kőépületű vár” állt, dzsámival, a városon kívül ötszáz házzal, fürdővel és egy cseréppel fedett fogadóval. * Részlet egy most készülő Babits-életrajzból.
