Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 4. szám - IN HONOREM BORBÉLY SÁNDOR - Péter László: Juhász Gyula Trianon-élménye

A Kosztolányi-regény cselekményének egyik fordulópontja, az érettségi, átmeneti, beavatási rítusként értelmezhető:' az ősi, halál-újjászületés fázisokból álló rítushoz hasonlóan azt a funkciót tölti be, hogy egy zárt emberi közösség keretein belül szentesítse a gyermeki létállapotból a felnőttek világába való átlépést. A rituális szerepű érettséginek három szakaszát különíthetjük el a regényben.2 Az első (írásbeli érettségi) és a harmadik (szóbeli vizsga) szakaszt egy három hétig tartó átmeneti fázis választja el. A diákok az érettséginek ebben a középső, számukra különösen gyötrelmes szakaszában már kiléptek az iskolából, a gyerekek világából, de nem tagjai még a felnőttek társadalmának - a sehová sem tartozást itt az ég és föld közti lebegés képzete szimbolizálja.’

„Utána következett azonban a haddelhadd, az a háromheti idő, mely az írásbelit elválasztotta a szóbelitől.

Jaj, csak már vége volna, csak már vége volna. Mert ezt tovább nem bírták elviselni.

Mégis elviselték. (...)

Nem, még mindig nincsenek túl, ég-föld között lebegnek, lézengve.” (303.)

A rituális halál, az előző élet elhagyása, és az újjászületés, az új világba való beavatás a szóbeli érettségi vizsgán és az ezt követő eredményhirdetésen történik meg. Az érettséginek ezt a szakaszát leíró szövegrészben a halál többször is felbukkan párhuzamként, hasonlítóként. A Petőfinek nevezett Packa a szóbeli vizsga előtt a segesvári csatatéren haldokló költőhöz hasonlít; Jámbor tekintete olyan, hogy „hozzá képest egy haldokló tekintete a halál előtti másodpercben vidámnak mondható”. A diákok érettségiző ruhájához „halálos verejtékük” tapad. Az ezúttal feltehetően a diákok nézőpontjával azonosuló elbeszélő megnyilatkozásai így szimbolikus jelentést is kapnak, hasonlóan Novák következő gondolatához, amelyben szintén egymás ekvivalensévé válik a halál és az érettségi: „Az élet, az igazi élet tulajdonképpen most végződik.” (314.)5

A halál-érettségi párhuzam fontossága bizonyítható az Aranysárkánynak az Akadémia kézirattárában őrzött, a Kosztolányi-hagyatékot ért bombatalálat ellenére szerencsésen megmaradt kézirattöredékének vizsgálatával is. A kéziratban a halál hasonlítóként szerepelt nemcsak az érettségi, de az utolsó számtan-fizikaóra eseményeinek leírásakor is. Eredetileg itt volt a Packa - haldokló Petőfi hasonlat, a már idézett, Jámbor tekintetéről szóló mondat, illetve a Viliről szóló következő részlet is: „Nem lehetett tovább elodázni azt a pillanatot, mikor a vesztőhelyre vezetik, a hóhér nyakára teszi a hurkot s összerántja.” (A mondat a regény végleges változatában így szerepel: „Vili várt, mint az elítélt, hogy a hóhér nyakára tegye a hurkot, s összeszorítsa.” [309.]) Kosztolányi azonban a kéziratban követ-3