Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 4. szám - IN HONOREM BORBÉLY SÁNDOR - Péter László: Juhász Gyula Trianon-élménye
90 Úr Dunatát • 2001. december Péter László JUHÁSZ GYULA TRIANON-ÉLMÉNYE Léon Gambetta (1838-1882) francia államférfi, republikánus képviselő, 1881-82- ben Franciaország miniszterelnöke, a németektől elszenvedett sedani vereség, Elzász-Lotaringia elvesztése után, 1871. november 16-án Sainte-Quentinben honfitársait egységre és akaraterőre buzdító beszédében arra intette: „Ne parlons jamais de l’étranger, mais qu’on comprenne, que nous y pensons toujours.” Illyés Gyula ezt szabadon így fordította: „Egy szót se ejts, semmit ne felejts!” Juhász Gyula pedig kötetben 1993-ig nem szereplő költeményében így: Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá. Számára a párhuzam Sedan és a későbbi Trianon közt már 1919 tavaszán nyilvánvalóvá vált: a Délmagyarország március 4-i számának hírfejében a Szegedet megszálló franciáktól azt kérdezte: Voulez-vous quatre Alsace? Négy Elzászt akartok? A szerb királyi csapatok a Tisza-Maros szögét, Szőreget, a Szegeddel szembeni újszegedi partot 1918. november 19-én szállták meg. A költő első verse, mely erre utal, a Tűz című forradalmi hetilap december 21-i számában jelent meg Dugonics címmel. A tüzes magyarság papjának, az első magyar regény, az Etelka (1778) írójának a róla elnevezett téren álló bronzszobra ihlette gondolatait: A jó öreg nyájas tekintetével Ma nyugtalan néz el Szóreg felett, Örök magfar virrasztó, józan, éber, Ma fázva látja e magyar telet! Ha nem volt jó az ágyú és a puska, A honi nyelv zenéje égbe zúgja, Hogy szent jogunk van itt a nap alatt! Ugyanebben a lapszámban A madár fiaihoz címmel prózában is hangot adott fájdalmának. Fölszólította a magyar írókat, hogy amint a világháborúban a Belgiumot eltipró német hadsereg ellen Maeterlinck és Verhaeren, emeljék föl szavukat Magyarország területi épségéért, küzdjenek - a szellem fegyvereivel - az idegen megszállás ellen. Mindezt azért fontos fölidézni, hogy eleve leszögezzük: Juhász Gyula Trianon elleni költői és publicista tiltakozása nem az ellenforradalom eszmevilágából
