Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 4. szám - IN HONOREM BORBÉLY SÁNDOR - Valachi Anna: Pygmalionok (tanulmány)

56

Út Dunatát • 2001. december

Ödön és Lucie

Az érzelmei parancsát követő, akkor még terézvárosi ügyvéd valószínűleg 1915 végén vagy 1916 elején ismerkedett meg az első férjétől már válni készülő, kisfiát nemrég eltemetett, 18 éves Jolánnal, aki beteg édesanyja és két kisebb testvére - a 14 éves Etus és a 12 esztendős Attila - egyetlen támasza volt akkoriban. (Férje, Pászti Elemér frontszolgálatot teljesített ekkor, az utána járó hadisegély volt a család fő megélhetési forrása.) A feltűnően szép, kereskedelmi iskolát végzett, külsejét és modorát a moziban látott sztárok mintájára alakító Jolánt óriási becsvágy fűtötte: mindenáron ki akart törni a munkáskörnyezetből. Férje a bőrklinikán szerzett neki állást, már irodában dolgozott, a fizikai és alkalmi munkák rossz emlékű időszaka mindinkább a múltba merült.

Amikor Makaival megismerkedett, már elegáns dámaként igyekezett öltözni és viselkedni - de még olcsó kiadásban. Szántó Judit rosszmájú véleménye szerint ezért akadhatott meg a mezítlábas Etus mellett magakelletően sétáló, felcicomázott jelenségen a nála tizenöt évvel idősebb, de még mindig fiatal - harminc év körüli -, jó humorérzékkel megáldott ügyvéd szeme, amikor az Angol Parkban szembejött vele.

Dr. Makai Ödön és a ferencvárosi Világ mozi egykori cukroslánya házasságának története jól ismert, hiszen Jolán - a későbbi írónő - 1940-ben megjelent családkrónikájában részletesen beszámolt a szerelmes ügyvéd ügyetlen udvarlásáról és életidegen jótéteményeiről: zongorát, kottákat és idegen nyelvű könyveket küldött a Ferenc téri bérházban lakó mosónő gyerekeinek, ennivaló helyett - holott annak jobban örültek volna. De igyekezett a nagybeteg Mama segítségére is lenni, amikor kórházba utaltatta, és a két kisebb gyerek állami gondozásba vételét kérvényezte. Látszólag nem törődött az osztálykorlátokkal, miközben igazi úr módjára udvarolt a proletárkörnyezetben.

Néhány mozzanatot azonban érdemes külön kiemelni a szegény gépírókisasszony és a módos terézvárosi úr filmvászonról ellesett, giccses hatást keltő szerelmi történetéből: az ügyvéd - JózsefJolán beszámolója szerint - előre megfontolt módon, a Pygmalion előadása után kérte meg jövendőbelije kezét, és a gáláns vőlegény mindent elkövetett, hogy a saját társadalmi és esztétikai értékei szerinti szobrot faragjon az alacsony származású, de rendkívül életrevaló, tanulékony és lelkesen idomuló, imádott nőből. Zongoraórákra járatta, franciául és németül taníttatta, hogy a megtévesztésig igazi terézvárosi dámát neveljen „Lucieből” - aki még hamis leánykori nevét is Makaitól kapta. A formákra kínosan ügyelő férj nagyon is tisztában volt vele, mekkora mutatványt visz végbe, amikor „Jo-