Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 4. szám - IN HONOREM BORBÉLY SÁNDOR - Valachi Anna: Pygmalionok (tanulmány)

52

Út Dunatát • 2001. december

Hihetetlen volt. Két hónapja. Mit keres egy hódmezővásárhelyi doktor úrnál két hónapig egy költő? Nem kérdezhettem meg, féltem, kényes kérdés... Hallottam, Hatvány Laci is sokat... látta vendégül... „költősors”..?

Ezzel beborult előttem a kétes helyzetbe zuhant élet... Igazán úgy is tűnt fel, mintha „lengyelje” lett volna a háznak, ahol szabad volt a legvastagabb szivarra gyújtani, de beleszóló dolgokba mintha nem lett volna.

Móricz Zsigmond emlékcikkében azt az 1934-es hódmezővásárhelyi látogatását idézte föl, amikor először járt dr. Makai Ödön otthonában. Az íróvendég ekkor már régi hívének tudhatta a házigazdát, aki a Vásárhelyi Friss Újság 1931. március 22-i számában közölt, Vihar Móricz Zsigmond körül című, a szerkesztőhöz intézett irodalmi levelében védelmébe vette a jobboldali körök által megtámadott, Ady emlékét védelmező Móriczot. Ugyanakkor érthető zavarral vehette tudomásul az ugyanannál az asztalnál ebédelő József Attila jelenlétét, aki Makaival merőben ellentétes álláspontot képviselt A Toll 1931. március 31-i számában megjelent, Ahogy azt a nagy Móricz elképzeli című, osztályharcos tiszteletlenséggel ironizáló cikkében, amelyben történelmi idealistának minősítette őt, tudományos szocialista alapon.

Bizonyára meglepődött volna Móricz, ha megtudja, hogy föltehetően mindkét cikk ugyanazon szerzőtől, József Attilától származott, aki éppen 1931 tavaszán stilizálta első pszichoanalitikusának, dr. Rapaport Samunak az ideges gyomor- és bélbajok gyógyításáról szóló szakkönyvét. Miután időközben rendeződtek egykori gyámjával a serdülőkorát megmérgező érzelmi konfliktusok, s a költő igyekezett családi körben is érvényesíteni vitathatatlan szellemi fölényét, minden bizonnyal szívesen vállalkozott jogász végzettségű, száraz pénzügyekkel foglalkozó sógora kéziratának gondozására is. Mi több, talán a közérdekű társadalmi és irodalmi kérdésben karakán módon állást foglaló cikk megírásának ötlete is tőle származott.

És a Makai neve alatt megjelent nyílt levél irodalmi stílusa aligha hagy kétséget afelől, hogy a Móricz mellett állást foglaló, költői képekben gazdag, lendületes publicisztikát végül is József Attila fogalmazta. így tudniillik egyszerre kétféle - empatizáló és kritikus - nézőpontból vehette szemügyre, majd értékelhette a szándéka szerint méltánylandó, de megvalósításában nem eléggé radikálisnak ítélt „építő magyarság” móriczi ideáját.

A baloldali elkötelezettségét nem titkoló költőnek egyébként 1931. március 21-én jelent meg Döntsd a tokét, ne siránkozz című, forradalmat sürgető verseskötete, és nem sokkal azelőtt írta meg hírhedt „tárgyi kritikai tanulmányát” A Toliban