Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 4. szám - IN HONOREM BORBÉLY SÁNDOR - Sumonyi Zoltán: A csendes Európa asszonyai 1582-ben
26 Úl PUNATÁT • 2001. DECEMBER még a Rudolfnak megküldött megyei petíció szövegét is pontosan ismeri, ha szó szerint tudta idézni: „Egyébként szabadságunk eme nyilvánvaló érvénytelenítésébe - a mi és gyermekeink meg utódaink dicstelenségével - a legkevésbé semfogunk beleegyezni. Az idegen tanácsosoktól és kancelláriáktól való válaszok átvételére sem fogunk menni, amint azt eddig, igen súlyos költségekkel, teljességgel haszontalanul megtettük, még ha dolgunk végezetlenül kell is otthonunkba visszatérnünk.” — Láthatja nagyságod - mondta ekkor Berzeviczy Márton Batthyánynak hogy mi Krakkóban minden apróságról tájékozva vagyunk. Higgyen hát nagyságod az én felséges uramnak, amikor azt tanácsolja, mert jó oka van rá, hogy ezen a mostani diétán semmiképpen se jelenjenek meg. Hiszen egy ilyen alattvalói felirat kimeríti a nyilvánvaló lázadás fogalmát, ezt minden uralkodó tudja, de még azt is tudják, hogy a megyei küldöttek ilyesmire csak akkor vetemedhetnek, ha olyan erős és hatalmas urakat tudhatnak maguk mellett, mint amilyenek nagyságotok. Boldizsár persze azonnal átlátta a rájuk leskelődő veszélyt, s esze ágában sem volt Pozsonyba menni, és eme ígérete mellett azzal búcsúzott el Berzeviczytől, hogy Angliában tudjon meg valamit a már tizenhárom éve fogságban szenvedő skót királynőről. Esetleg kieszközölhetne Erzsébettől egy látogatást is Stuart Mária börtönében. Ha pedig visszafelé jön, akkor se kerülje el az ő németújvári házát, mert első kézből szeretne értesülni a londoni tapasztalatokról. Nádasdy Ferenc, mint a hivatalokban még járatlan fiatalember, levélben mentette ki magát Istvánffy Miklósnál, hogy azért nem mehet el személyesen az országgyűlésre, mert ifjú felesége az oly régóta várt áldott állapotba került, s kéri, hogy ezt közölje a királlyal is, aki nyilván meg fogja érteni mostani távolmaradását. Ez a kimentés pedig annyira megnyugtatta a fiatal főurat, hogy képviselőjét is elfelejtette odaküldeni, s ez eléggé jelezhette, hogy bizony ez a közelgő gyermekáldás csak valami igen jókor jött kifogás, de ettől függetlenül is, nem nagyon érdekli őt a királyi látogatással nyomatékosított diéta. Hanem Batthyány és Zrínyi még magyarázatot sem adott a távolmaradásra, csak elküldték egy-egy követet: egyikük a kanizsai alkapitányt, Istvánffy Istvánt, másikuk egy Festetics nevű fiatalembert, a Batthyányak familiárisát, aki mostanában lett szalónaki várnagy. Amíg a csonka országgyűlés Pozsonyban ülésezik, a királyi Magyarország három legjelesebb főura a sárvári várban múlatja az időt, hogy jelen lehessenek a legifjabb Nádasdy megszületésénél. Ezt ugyan nem javasolta nekik Báthory István, sőt politikai, netán biztonsági okokból talán nem is tartaná tanácsosnak - ám az az igazság, hogy a nagy találkozás ideája nem a férfiak fejében született meg; Zrínyi Dorica szervezte össze a testvéreit. Először nem is Sárvárra, hanem a saját né
