Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 3. szám - Albert Sándor: Fordítható-e a haiku?
Albert Sándor • Fordítható-e a haiku? 73 Albert Sándor FORDÍTHATÓ-E A HAIKU? „A haiku az egész keleti kultúra legutolsó virága, egyszersmind életmód is. A haikut a zen szempontjából kell megérteni. [...] (A haiku szót) két különböző értelemben használjuk: többes számban magukat a költeményeket jelöli, egyes számban pedig a haiku-költők poétikus szellemi és intellektuális magatartását, életmódját, »vallását« jelenti” - írja könyvének bevezetőjében R. H. Blyth, a keleti kultúra és filozófia egyik legjobb ismerője. A haiku - mely „olyan, mint egy könynyed és gyors ecsetvonásokkal felrajzolt vázlat egy nagyon finom ecset hegyével” (Villard 1985: 195) - a költő tapasztalatát helyezi át a nyelv dimenzióiba-, egy hang érzékelését, egy tárgy törékeny jelenlétét, egy állat surranását, egy nyílvessző suhanását, egy harmatcseppnek a faágtól való elszakadását, a vízen tükröződő telihold látványát stb. Azt hinnénk, hogy ez a rendkívül tömör (5-7-5 szótagból álló) műfaj a maga többszörösen poliszém szavaival más nyelveken visszaadhatatlan, ezt sugallják egyébként az irodalmi lexikonok, kézikönyvek is. „Könnyedén felvázolt természeti képeinek mély gondolati, filozófiai tartalmát semmilyenfordítás nem adhatja vissza” - olvassuk a Világirodalmi lexikon 4. kötetének 143. oldalán. E felfogás szerint a haiku annyira a japán kultúrában, filozófiában, esztétikában stb. gyökerezik, hogy minden arra irányuló kísérlet, hogy átültesse az európai kultúrába, gondolkodásmódba, esztétikába eleve kudarcra van ítélve. Eszerint a haiku valóban fordíthatatlan lenne? De hiszen a japán haikunak is vannak magyar, német, francia stb. fordításai (némelyiknek több is), sőt UtassyJózsef, Fodor Ákos és más költők még „eredeti magyar” haikukat is is írtak. Csakhogy egy európai közegbe átültetett haiku valóban haiku-e? Mennyire haiku az „európai” haiku? És vajon jók-e ezek a fordítások? Ki döntheti el ezt, és milyen kritériumok alapján? A kérdés a fordítástudomány olyan alapvető kategóriáihoz vezet el, mint a fordíthatóság/fordíthatatlanság, az egyenértékűség, a hűség, a megértés, az értelmezés, a veszteség vagy a kompenzáció. E bonyolult, egymással szorosan összefüggő kérdések tárgyalásába e rövid cikk keretei között semmiképpen nem vállalkozhatunk. Célunk mindössze annyi, hogy - ne megválaszoljunk, hanem - felvessünk néhány kérdést. Példának vegyünk egyetlen haikut: a XVII. század második felében élt híres japán haiku-költő, Matsuo Basho (1644-1694) talán legismertebb alkotását:
