Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 3. szám - Erdélyi Z. János: "A magányos ősze"

66

Út Dunatát • 2001 szeptember

sét csak segítette, hogy a sikertelen középiskolai stúdiumok után apja gyógyszerészsegédnek adta, s az ehhez szükséges (és érdekes módon eredményes!) tanulmányok idején az egyik salzburgi gyógyszertárban, „A fehér angyalhoz” címzettben töltötte gyakornokságát, ahol viszonylag könnyen hozzájuthatott a kívánt szerekhez.

S végül úgyszintén ismert tény, hogy volt Georg Trakl életének még egy titkolni való, erkölcsi szempontból minden időben botrányosnak nevezhető momentuma: az egyetlen nő ugyanis, akit életében igazi szerelemmel szeretett - testileg és lelkileg egyaránt -, a nála négy évvel fiatalabb tulajdon húga, Margarethe Trakl volt, vagy ahogy őt a családban hívták: Gretl. Ennek a testvérszerelemnek számos nyomát találjuk a versekben. Legnyilvánvalóbban a Vérbűn címűben szembesülünk a lelkiismeret-furdalással, amit ez az érzés a költőben kiváltott és nyilván állandó jelleggel táplált.

Trakl 1914 márciusában meglátogatta Gretlt Berlinben, ahol az férjével, egy Langen nevű könyvkiadóval lakott. Gretl ez idő tájt súlyos beteg volt egy nem sokkal korábbi vetélés következményeként. Magáról az esetről Trakl ez idő tájt írott leveleiből tudhatunk, ám részletek nélkül. Minden esetre tény, hogy verseiben többször előfordul a „meg-nem-született” szókapcsolat, szó-együttes. (Én eddig 7 általam fordított versben találtam meg.)

Azt hiszem, vagy inkább úgy képzelem, ennek az ismétlődő szó-együttesnek feltétlenül köze kell legyen Gretl gyermekének elvesztéséhez.

Immár közelítőleg előttünk áll mindaz, ami Trakl költészetére befolyásoló tényezőként hathatott: genetikai károsodás, kábítószer-élvezet, testvérszerelem. Ehhez társult még a rendkívül rideg, szeretet nélküli otthoni légkör, mert a hét testvérrel anyjuk jószerével alig törődött. (Trakl verseiben figyelemreméltó az anya alakjának ábrázolása!) Elvárhatnók-e, hogy ezek összességéből más költészet sarjadjon ki, mint amit Georg Trakl a maga 27 évnyire kiszabatott életében létrehozott?

Feltétlenül némi kétkedéssel ajánlatos fogadnunk az olyatén - elhamarkodottnak tűnő - kijelentéseket, miszerint Trakl életében, költészetében a végnapjait élő Monarchia jellegzetes századvégi életformája nyilvánul meg adekvát módon. Ez a nézet erőteljesen vitatható. Elég csupán az imént felsorolt momentumokra gondolnunk, hogy belássuk: ennek az embernek belső látomásai, netán szorongásai, félelmei lényegesen erősebbek lehettek annál, mint hogy a külvilágra figyeljen. Igaz, életének színterei többnyire Salzburg, Bécs és Innsbruck voltak, ahol a társasági életben szükségszerűen találkoznia kellett az egész társadalmat