Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 2. szám - 95 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - Kassai György: József Attila és Ferenczi Sándor
Úi Dunatáj • 2000. túnius 39 kább az egyik, mint a másik nevével megjelölni, a következőket állapítja meg: „A trágár szóban sajátos erő lakozik, mely a hallgatót mintegy arra kényszeríti, hogy a vele megnevezett tárgyat, a nemi szervet vagy funkciókat kézzelfogható valóságban képzelje el... Feltételezhetjük, hogy e szavaknak, mint olyanoknak megvan az a képességük, hogy a hallgatót emlékképek regresszív-hallucinatorikus felelevenítésére kényszerítsék... Ha pedig csatlakozunk Freud felfogásához, mely szerint a lelki gépezet az egyén fejlődése során egy motorikus-hallucinatorikus reakciócentrumból fejlődik a gondolkodás szervévé... akkor arra kell következtetnünk, hogy a trágár szavakhoz olyan sajátságok tapadnak, melyekkel a lelki fejlődésnek bizonyos korábbi szakaszában minden szó fel van ruházva... A trágárság kimondása (azonban) fokozott mértéken mutatja azt, ami a legtöbb szónál alig hogy jelezve van, t.i. hogy minden beszéd véghez nem vitt, abbahagyott cselekvést helyettesít. A trágár szavak szóképzeteinek motorikus elemekkel való ily erős keveredése, éppúgy, mint a hallott trágárságnak szenzorikus-hallucinatorikus jellege, fejlődési zavar következménye lehet. Ama szóképzetek olyan fokán maradhattak vissza a beszéd fejlődésének, amelyen a szavak még sokkal erősebben voltak motorikus elemekkel keveredve.” A trágár szavak tehát motorikus erővel bírnak, de kielégülni velük nem lehet. Pótcselekedeteknek számítanak és Ferenczi szerint a lappangási idő kezdete előtt jelennek meg, miután a gyermek már korlátozta polimorf-perverz ösztöneit. Elfojtásuk a beszéd fejlődésével, annak a képzeleti azonosság fokozatos megszűnésével, ill. elhalványulásával függ össze. Ferenczi egyik betegét, aki gyerekkorában trágár szavakat gyűjtött és írt le, éppúgy megfenyítették, minta gyermekjózsef Attilát, a trágárságok tehát nemcsak szimbolikus szexuális agressziót, lémeztelenítést hajtanak végre, ahogy Freud írja a viccről szóló értekezésében, hanem valódi motorikus reakciót is kiválthatnak. A költészet ún. gyújtó, tehát cselekvésre késztető (???) hatása nem utolsósorban a többé-kevésbé rejtett, a többé-kevésbé nyílt szexuális jellegű utalásokkal is magyarázható, politikai és szexuális szabadság egy tőről fakadnak, Reich és József Attila freudo-marxizmusa egyaránt erre mutat. Egyébként talán a freudo-marxizmusra is Ferenczinél talált a költő ösztönzést. A Nyugat 1922 augusztusi számában Ferenczi Pszichoanalízis és társadalompolitika címmel tanulmányt közöl. Miután megállapítja, hogy a németországi, ausztriai és magyarországi forradalmak után a pszichoanalízis új lendületet kapott, emlékeztet arra is, hogy a pszichoanalízis a filozófiai és politikai nézeteket is az emberi pszichológia megnyilvánulásainak tekinti, hogy egyetlen politikai irányzat, vagy párt mellett se köti le magát, hanem, írja, megvárja, amíg jelentke-
