Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 4. szám - V. Gilbert Edit: Szofja és Ruszlán

A folytatás versszakcserével lehetséges, űzöttségről, szerepvállalásról, feladat-megfogalmazásról szól. Inverziói, sűrített szószerkezetei (szolga-fi, tábor-tömör) kölcsönzött szavai, a „Merre vitézséget látta világ nagy rész” összetömörítése a „szétszórt és kevés” ellentétes kifejezésbe, bátorságtól vallanak. A voltam és legyen igealakok időszembesítése sajátos: ok-okozati összefüggést mutatnak, a múlt és a jövő egybekapcsolódik.

A második szakasszal lépünk tovább. Az igéken végigkövethető a szembeállítottság: az első személyhez kapcsolódnak a vívtam, toldtam, harmadik személyű a követett, de az elsőre irányul, majd az újabb harmadik személyű is első személyű birtokos személyjellel ellátott alany előtt áll. Küzdésről, bátorságról, fenyegetettségről, elmúlásról és hírnévről beszél. Ide kerül át a zárásból a szablya szó hiányával, a „magas egeken” helyett szélverte homokkal száll híre. Hűséges „lent” és „fent” a farkashad és a hollóraj, kísérteties légkörrel jár együtt, a Befed ez a kék ég... kezdetű vers harmadik sorának a parafrázisa ez.

A záróverszak élén ismétli meg felszólító módban az igét (Szálljon) megengedő szerkezetben. Az ott is és az ott se ismétlésével-ellentétével fogja közre a szó szerinti ismétlésként imitált Zrínyi-mondatot. Mindenki ráismer arra, honnan a gondolat (Az török áfxum ellen való orvosság). Az utolsó előtti sor a főúr jelmondatát variálja: Sors bona, nihil aliud (Jó szerencse, semmi más). A latin szavak természetesen épülnek be a versbe, s ugyanakkor figyelemkeltőek, előkészítenek a befejezés felszólítására:

„//ullj pajzsnak holtan is megszabdalt bonodra.

Illyés Gyula művészi módszere a csendes hangú látszólagos elfogadás. A kezdő szakaszban található szavak (rosszhírű, düh, gánccsal, vádak, átkok) azonban figyelmeztetnek.

Első megközelítésben talán észrevétlen marad a szándék. Valóban sajátos „idézettel” van dolgunk. Másokat citál a költő, mások vélekednek elítélően tevékenységéről. A rontották többes szám harmadik személyével jelzett általános alany a kiszolgáltatottságot és a velük való szembenállást (viszem - rontották) is jelzi, a düh szó tartozhat a beszélőhöz is, nem csak - a halmozott alanysor révén az ártókhoz. Maga indokol, a mert kötőszóval kezdődően a kialakult helyzet okadó magyarázatát gyújtja. A megfogalmazás ellenében erősödik fel a tett nagyszerűsége: ...voltam, szolga-fi, én, merész / Állni kalauznak. Akart a szerepvállalása, ez sokak szemében bűn. A bátorságot hangsúlyozza: az üldözöttségben predestináltan lesz útmutató vezetővé. A szétzilált, megfogyatkozott számú magyarságot kell történelmi erők akadályozó szándéka ellenében „tábor-tömör” egységbe igazítani.

11