Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 4. szám - V. Gilbert Edit: Szofja és Ruszlán

Illyés Gyula: Záróbeszéd „Vígan burittatom hazám hamujával” Viszem vége felé rosszhírű munkámat, Melynek irigység, düh, ellenség megártott, Tűzzel, füsttel, gánccsal mit jövő továbbront, Noha rontották már régtűi vádak, átkok. Mert Szkítia-kori űzöttségből vitéz Vezér híján voltam, szolga-fi, merész Állni kaluznak: bár szétszórt és kevés: Legyen a vándor nép tábor-tömör egész. Szablya híján vívtam úgyis ím e tollal, Toldtam rövid röptét póri virtusokkal. Követett híven lent csikasz-, fent hollóraj, Száll hírem síromról szélverte homokkal. Szálljon egekig bár, ott is e vég-szóra: „Ne bánts magyar magyart!” - ott se panaszolva, Mert lehet aliud, ha az a sors bona: Hullj pajzsnak holtan is megszabdalt honodra. (1979) 4

Next

/
Thumbnails
Contents