Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 3. szám - Szilágyi Márton: Egy Baka olvasat és ami mögötte van

86

Út Dunatái • 2000. szeptember

Szilágyi Márton

EGY BAKA-OLVASAT ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

(Fried István: Árnyak közt múlandó árny.

Tanulmányok Baka István lírájáról. Szeged, 1999.)

Az 1995-ben elhunyt Baka István költészetének kritikai recepciója legalább annyi töprengenivalót kínál, mint verseinek értelmezése. Ha a közelmúltban megjelent, igen jól szerkesztett, a fogadtatástörténet minden lényeges állomására tekintettel lévő szöveggyűjtemény (Búcsú barátaimtól. Baka István emlékezete. Válogatta, szerkesztette, összeállította Fűzi László. Nap Kiadó, Bp., 2000.) alapján próbálunk meg képet kialakítani Baka lírájának befogadásáról és ennek hangsúlyos vezérelveiről, akkor a legfeltűnőbb egy jól érzékelhető változás: a szolid regisztrálás átcsapása a reprezentatív életműnek kijáró kritikai beszédmód retorikájába. Ez a látványos váltás a kilencvenes évekre tehető, arra az időszakra, amikor Baka lírájának poétikai átalakulása is jelentős eredményekhez vezetett: mégsem mondható, hogy ez utóbbi mindenestül magyarázná a figyelem fölélénkülését. Kritikai recepció és alkotói dinamizmus egybeesése ugyanis nem törvényszerű. Arra csak tágabb irodalomtörténeti, kritikatörténeti keretben lehetne választ keresni, hogy milyen egyéb ízléstörténeti, költészettörténeti fejlemények kondicionálták ezt az - ekkor már - számos kritikában és tanulmányban is tárgyiasuló érdeklődést: hiszen Baka István lírájának fölértékelése - sejthetőleg - nemcsak az életmű önértékének szólt. Talán szerepet játszott ebben egy sajátos lírapoétika életképességének a bizonyítása is. Mindezt azonban inkább csak kérdezni lehet, mintsem állítani; fölemlítése is csak azért szükséges, mert ebből a helyzetből válik igazán érthetővé, milyen jelentősége van a Baka István lírájáról szóló első értekező kötet megjelenésének.

Az már önmagában is figyelemre méltó, hogy - noha Bakáról az utóbbi években, már korai halála után több, monografikus szándékot ígérő tanulmány megjelent (pl. Szigeti Lajos Sándor, Árpás Károly vagy Nagy Gábor dolgozatai) - ezt a kezdeményező jellegű könyvet Fried István írta meg. Vagyis nem olyasvalaki nyúlt hozzá ehhez az életműhöz, akinek kutatási területe a XX. századi vagy éppen a kortársi magyar líra; Fried személyében a komparatisztika egyetemi profeszszora, a XVIII-XIX. századi magyar és európai irodalom tudós kutatója szentelt komoly figyelmet egy kortárs költő életművének. A kötet nem is monográfia: folyóiratokban már olvasható tanulmányok kerültek itt egymás mellé. Az is valószí-