Új Dunatáj, 2000 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 2. szám - 95 ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA - N. Horváth Béla: "Szublimálom ösztönöm" - nárcizmus és poetika a Szabad-ötletekben

N. Horváth Béla • „Szublimálom ösztönöm'

47

paport-álomban, majd a Szabad-ötletek-ben is feltűnő bogár-képzetet, s a felsorolt szörnyűségeket a beszélő helyzete magyarázza, ami a verszárlatban nyilvánvaló indítékot kap: „Halj meg! Már olyan szótlanul kívánom, / hogy azt hihetném, meghalok bele.”

A Nagyon^/'-versek lírai helyzetének élményalapja ugyanaz mint a Szabad-ötletek idején. Azt a vallomást egy sajátos logika formálta, poetizálta, amint hogy ezeket a verseket is. A pszichoanalízisben jártas költő terápiás szituációkat, beszédhelyzeteket oldott fel egy határozott karakterű nyelviségben. „Az ideálképzés... fokozza az én követeléseit, s a legerőteljesebben kedvez az elfojtásnak, a szublimálás a kiutat mutatja: hogyan lehet eleget tenni a követelésnek elfojtás nélkül.” - mondja Freud a nárcizmus kapcsán. Ezt a kétféle kiutat, a kétféle poétikát József Attila is megfogalmazta. Még a forrásra is utal:

Nem való ez, nem is álom úgy nevezik, szublimálom ösztönöm...

(Költőnk és kora)