Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 1. szám - Kolta László: Gál István irodalomtörténész bonyhádi diákévei

kiadását és terjesztését engedélyezte, a folyóirat megszűnt. Az egykorú bőséges sajtóvisszhang után fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy az irodalomtörténet elismerje az Apollo jelentőségét. Az 1930-as években megfogalmazott program azóta is időszerű. Dobossy László 1987-ben a folyóirat szerepét így értékelte: „Szokatlan merészséggel a kelet-európai népek szellemi javait kívánta - a magyar alkotó szellem termékeivel egybevetve - kritikailag bemutatni”. Legutóbb az Új Magyar Irodalmi Lexikon is elismerte, hogy az Apollo „az összehasonlító irodalomkutatás, főként a történeti, irodalom- és zenetörténeti, magyarságtudományi kutatás fóruma. Fontos érdeklődési iránya a magyarság és a szomszédos népek kapcsolata”.

Az Apollo szerkesztője, Gál István állami ösztöndíjasként 1937-39 között Bécsben kutatta a magyar-angol irodalmi és szellemi kapcsolatok múltját. Munkásságának egyik fontos állomása „Babits és az angol irodalom” c. disszertációja, amelynek alapján 1942-ben bölcsészdoktorrá avatták. (Babits iránti elkötelezettségét tükrözi számtalan későbbi publikációja, valamint az a tény, hogy a Babits halála után zárolt hagyatékban való kutatásra és feltárásra egyedül ő kapott engedélyt.) A második világháború éveiben a Magyar Külügyminisztérium külső kulturális munkatársa, a Békeelőkészítő Osztály tudományos munkatársa, ill. a Balkán-Bizottság titkára volt. Eközben folyóiratoknál és könyvkiadóknál vállalt szervezési és szerkesztői feladatokat. Azon fáradozott, hogy külföldön - főleg az angolszász világban - reálisabb kép alakuljon ki Magyarországról. A háború után a Magyar-Angol, ill. a Magyar-Amerikai Társaság titkáraként és az Országos Könyvtári Központ vezetőjeként is ugyanezen cél vezérelte.

Az 1942-47 között megjelent főbb művei a következők: Magyarország és a Balkán; Magyarország, Anglia és Amerika, különös tekintettel a szláv világra; Hungary and the Anglo-Saxon World; Kossuth Dunakonföderációs tervei; Magyarország és Kelet-Európa: a magyarság kapcsolatai a szomszéd népekkel; Wesselényi Miklós; Wesselényi Miklós Szózata a magyar és szláv nemzetiségek ügyében; Ungarn und die Nachbarvölker; Föderierte Monarchie und Donaustaatenbund in 1848-49; Ungarn in Donauraum; Ungarischer Mikrokosmos; Ungarische Städtebilder.

A fordulat évét (1948) követő időszakban Gál István européer szemlélete nem illett bele a proletárdiktatúra eszmerendszerébe. Ezért a politikai „tisztogatás” során állásától megfosztották. „Valami régi minősítés alapján én üldözendő ellenségvagyok” -írta. Nem hagyta el a hazát, belső emigrációba vonult. Két és fél évtizeden át a budapesti Angol Követség (később Brit Nagykövetség) könyvtárosa, fordítója, majd kulturális tanácsadója volt. (A két ország közötti kulturális érintkezések megindulásával ő szervezte a Magyarországra érkező angol vendégek

64______________________Út Dunatát 1999. március________________________