Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 1. szám - Kolta László: Gál István irodalomtörténész bonyhádi diákévei

Kolta László • Gál István irodalomtörténész diákévei

63

hasábos cikkben ismertette a „haza és a literatura” neves bonyhádi élharcosainak érdemeit.

„... Már két éve nem voltam otthon”-kesergett Gál 1937 júniusában Illyés Gyulának. A Bonyhádi Öregdiákok Szövetségének júliusi gyűlésére csalogatta a költőt. Úgy tervezte, hogy „lent maradunk néhány napig”, de végül (anyagi okokból) nem tudott lemenni; a résztvevők névsorában csak „Illyés Gyula író, Budapest” szerepelt, „Gál Istvánfőszerkesztő” n eve a távolmaradásukat kimentőké között található. A fiatal tudós figyelmét továbbra sem kerülték el a Völgység jelentős eseményei. A Volksbund cikói toborzó nagygyűlését követően 1939 májusában a Magyar Nemzet című napilap Gál István terjedelmes cikkét közölte „Levéla Völgységből” címmel, ebben a szülőföld szeretetét és tiszteletét tudatosította az olvasókban.

1948 májusában a bonyhádi gimnázium meghívta Gál Istvánt arra a nagyszabású ünnepségsorozatra, amelyen a középiskola megemlékezett az 1848-as forradalom centenáriumáról Sárszentlőrincen és Bonyhádon. Ekkor avatták fel a gimnázium előkertjében Kossuth és Petőfi mellszobrát. A felkért ünnepi szónokok az „alma mater” neves öregdiákjai voltak: Ordass Lajos püspök, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium részéről Gyalog Dezső. Szoboravató beszédet Máté Károly c. egyetemi tanár és Gál István irodalomtörténész mondtak. Néhány hét múlva államosították az iskolákat.

Már 14 éves kisdiákként vonzotta Gál Istvánt a lapszerkesztés. Emlékező cikke szerint a nyári szünetekben - a detektoros rádió hírei alapján - írta és szerkesztette a cikói újságot, amelynek néhány kézzel írt és sokszorosított példányát terjesztette a rokonok és ismerősök között.

Huszonkét éves bölcsészhallgató korában 1934-ben Budapesten megindította és szerkesztette az Apollo című folyóiratot. A „közép-európai humanistafolyóirat” munkatársai fiatal bölcsészek. A kiadvány új műfajt képviselt az irodalmi, társadalmi, szociológiai periodikák között. Gál István programnyilatkozata szerint „Az Apollo ugyanakkor, mikor hitvallást tesz a legnemesebb európai hagyományok mellett, egyúttal egy új, boldogabb, emberibb Közép-Európa hírnöke akar lenni”. A folyóirat szellemiségét, színvonalát a közölt tanulmányok és esszék szerzőinek névsora érzékelteti: Babits Mihály, Bartók Béla, Bóka László, Gáldi László, Hadrovics László, Halász Gábor, Illyés Gyula, József Attila, Kardos Tibor, Kodály Zoltán, Kovács Endre, Thomas Mann, Mátrai László, Radnóti Miklós, Sárkány Oszkár, Sőtér István, Cs. Szabó László, Szerb Antal, Sziklay László, Veres Péter.

Az Apollo hat évfolyama tíz kötetben, kb. 1200 oldalon jelent meg. Miután 1939-ben egy kormányrendelet csak az évenként legalább tízszer megjelenő lapok