Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 4. szám - A XX. század lenyomatai - Töttős Gábor: "Szállni, de hova? Az egész Föld nagyon kicsi már"

lágosult tanító-nemzetpedagógiai szempont tehát a Bánk bán konfliktusa, a dráma értelmezése szempontjából meghatározó jelentőségű.

A történetiség és dramaturgia, a szerző és a drámai hős kapcsolatáról, a Katona József-i történelmi dráma lényegéről olvashatunk az 1821-es „Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapnil című művében: „Midőn én egy erkölcstelenséget utáló Feliciánust indulatjának illő polcára viszek, midőn egy Bánk bánt megölt becsületének omladékira felállítok, hogyan szedhessem én kiszabott kőtára fájdalmamat? Én vagyok bán, én Feli cián! Miképp lehessek én csak tűrhető mértékben is az, ha minden harmadik felkiáltásnál e gondolat, hogy csak író vagyok, kiver élemből? Ez nem história, hol az érzéketlen toll beszél: ez én magam vagyok, én, a XIII. században élő hatalmas Bánk, kinek tenyerére koronák tétettek le...” Drámai hős és az őt megteremtő alkotói lélek szoros kapcsolatára Pándi Pál is felhívja figyelmünket: „...az alkotás megköveteli, hogy (a szerző - a betoldás tőlem H.J.) azonosuljon hősével, belülről élje át, vele és általa, az egykor volt történelmi szituációt. Ez az azonosulás azonban nem szünteti meg az alkotói egyéniséget, ellenkezőleg: nemcsak az alkotó azonosul hősével, hanem a drámai hős is „azonosul” alkotójával. E kettős azonosulás eredményeként átáramlik az alkotó saját korából táplálkozó feszültsége, tehát nem „külső” köntöst, hanem „belső” oltást kap a történelem.” (Pándi Pál: Bánk bán-kommentárok II., Akadémiai, 1980. 166. old.) így véleményem szerint két történelmi kor, a XIII. századi: az egyéni és a rendi-nemesi privilégiumokra korlátozódó gondolkodásmód és a XIX. századi: a felvilágosult, a nemzet, a magyarság egészével számoló, az integráló „mentalitás” összeütközése, a bánki lélek e két pólusának ellentéte adja a drámabéli konfliktushelyzetek egyik legfontosabbikát.

III. Bánk bán tragikuma — értelmezési lehetőségek a Bánk bán-recepció tükrében

A dráma első kiadása 1821 -ben jelent meg (ez volt Katona első nyomtatásban megjelent műve). Katona drámájára, modern történelemszemléletére korszerűsége ellenére sem reagált a kor. Kazinczy körében nem arathatott sikert. A mű témája, atmoszférája és ízlésvilága távol állt Kazinczy irányától. A darabra a reformkorban figyeltek fel először. Katona József, akkor már Kecskemét város főügyésze, nem élte meg műve ősbemutatóját, 1830. április 16-án hivatalába menet összeesett és meghalt (mindössze 38 évet élt!). A dráma első bemutatójára csak 1833. február 15-én került sor Kassán, közel három évvel halála után. A darabra - ha megkésve is - a reformkorban tehát már felfigyeltek. A politikai élet alakulása, melyre a nemzeti szellem egyre erősebben hatott, nagyban elősegítette a dráma si-