Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 4. szám - Martin Heidegger: Mi a metafizika? (részlet)
30 Martin Heidegger • Mi a metafizika? (részlet) Martin Heidegger MI A METAFIZIKA? (részlet) Mi is az a metafizika? Ez a kérdés azt a várakozást kelti, hogy itt a metafizikáról fogunk értekezni. De erről lemondunk. Ehelyett egy szabatos metafizikai kérdést fogunk megvitatni. Ezt az eljárást választva közvetlenül a metafizikába lépünk be. Csak ezzel az eljárással adjuk meg a metafizikának a megfelelő lehetőséget, hogy önmagát bemutassa. Tervünk legelőször is egy metafizikai kérdést kifejteni-, azután megkíséreljük a kérdést kidolgozni és végül megadjuk rá a feleletet. EGY METAFIZIKAI KÉRDÉS KIFEJTÉSE A „józan ész” szempontjából a bölcselet, Hegel szerint, „maga a világ, de visszájáról”. Következésképpen, kezdeményezésünk sajátos jellege megkívánja, hogy előzőleg világosan kijelöljük, hogy mi az. Ez a jelleg a metafizikai kikérdezés kettős természetéből ered. Egyrészről, minden metafizikai kérdés mindenkor magában foglalja a metafizikai problematika egészét. Minden alkalommal magával ezzel az egésszel esik egybe. De akkor semmiféle metafizikai kérdést nem lehet feltenni anélkül, hogy maga a kérdező - mint kérdező - ne legyen belefoglalva a kérdésbe, hogy a kérdés őt magát magába ne foglalja. Ebből a következő figyelmeztetést vonjuk le: a metafizikai kérdés szükségképpen mindig összességében teendő fel: mindannyiszor mintegy a kérdező emberi valóság lényegi helyzetéből kell megszületnie. Mi vagyunk a kérdezők, itt és most kérdezünk, önmagunkért. Emberi valóságunkat - mint kutató közösségét, mint tanárokét és diákokét - a megismerés határozza meg. Micsoda lényeges dolog történik velünk, emberi valóságunk mélyén, ha a megismerés szenvedélyünkké válik? Ismereteink tartományait nagy távolságok választják el egymástól. A mód, ahogy az egyik tudomány kezeli tárgyát, lényegében különbözik attól, ahogy a másik kezeli. Az így szétmorzsolódott tudományok sokaságának összefüggése ma már csak az egyetemek és fakultások technikai szervezetében létezik: ez a massza csak a specialisták gyakorlati céljában őrzött meg valamit értelméből. Viszont a tudományoknak lényeges alapjukban való gyökerezettsége egyszerűen meghalt. És mégis, mindeme tudományok által, ha a célokat keressük, melyek igenis az
