Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 3. szám - Bodó Barna: Régió,identitás,elit

Bodó Barna • Régió, identitás, elit 65 szószólója számíthat arra, hogy törzsi mentalitással, a közszféra etnizálásának szándékával vádolják meg. Nemzeti identitás és otthonosság Az én sokféle identitásból és szerepből áll össze. Az identifikáció területei: nem, család, vallás, etnikum, terület, társadalmi osztály. Külön-külön lehetne szólni jellegzetességekről, dinamikáról, viszonyról. Általános észrevétel, hogy a premodern korra jellemző és napjainkban a politika által ismét szerephez juttatott helyi, területi kötődés mellett hangsúlyosan jelentkezik az etnikai és vallási azo­nosulások szerepe. A vallási identitás alapja egy olyan kommunikációs és szociali­zációs folyamat, amelynek elemei kulturálisak: értékek, szimbólumok, mítoszok, a hagyományt kialakító rítusok és szokások. Létrejön a hűségesek közössége, azoké, akik hisznek abban a bizonyos szimbolikus kódrendszerben, értékrendszerben, szokás- és hitbéli hagyományokban. Az ilyen közösség imperszonális és törékeny, határai gyakran egybeesnek az etnikai határokkal - örmények, zsidók, egykoron koptok -, de jelenthetnek etnikumon belüli határt is - északírek, szerbek-horvá­­tok, szíkhek-szunniták általában a vallási és etnikai hovatartozás szorosan kap­csolódik. A vallás olykor segít az etnikai különbözőségek lebontásában - például a kereszténység felvétele -, illetve tompítja az erős etnikai különbözőség tudatá­nak a kialakulását. A nemzeti identitás át(vissza)vezet a politika szférájába, ugyanis bizonyos politikai közösséget feltételez. Ez közös intézmények létét jelenti, egy meghatáro­zott társadalmi teret, jól körülhatárolt földrajzi területet, amelyekkel az ottaniak azonosulnak és amelyhez tartozónak érzik magukat. Minden nemzetnek vannak hősei, szentjei. A szülőföld a történelmi memória és a hozzá fűződő asszociációk forrása. A haza több ennél, közös politikai akarat hozza létre, törvények és intéz­mények közösségét jelenti. A Közép-Kelet-Európára jellemző etnikai nemzetfo­galom alapvető vonásai: történelmi terület vagy szülőföld; közös mítoszok és tör­ténelmi emlékezet; közös tömegkultúra; egyforma jogok és kötelezettségek min­denkinek; közös a tagok részére mobilitást biztosító gazdaság. A fenti leírásban többször megjelenik az otthon, az otthonosság, mint az azonosulás egyik fontos feltétele és dimenziója. A térség egyik legbonyolultabb kérdése ez, ami egyes népek illetve nemzetek esetében bizonyítási kényszerként jelentkezik: azt szeretnék elfogadtatni másokkal, hogy „otthon vannak”. Az ott­honosság legtermészetesebb kerete az anyanyelvhasználat. Akik történelmi lép­tékben bizonyítják nyelvük és kultúrájuk jelenlétét, tagadhatatlanul otthon is van­

Next

/
Thumbnails
Contents