Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 1. szám - Hermann Zoltán: "És a melly világot álmaikban látnak..."
szakasz a VI. fejezettel zárul - Jancsi felgyújtja a zsiványok tanyáját; a második szakasz a huszárok útját írja le a csata kezdetéig (VII-XI.); a harmadik szakasz a csatától az Óperenciás tengerig tart; az utolsó a tengeren való átkeléstől a szöveg végéig. A szövegtér kettős újratagolódása a három határjelző fejezettel (VI.: a zsiványtanya; XIV: Jancsi elbeszélése; XXVI.: az elbeszélő bemutatja Tündérországot) voltaképpen négy részre osztja a János vitéz szövegét. Mindhárom fejezet felfogható a János vitéz szövegének önértelmezéseként: e három fejezet a Petőfi-mű metaszövege. A zsiványkaland az első hat fejezet motívumsorait rendezi át: a nap hordó arannyá, a hold ezüstté válik, a pirosló patak és a hatodik fejezet káka övezte piros tava a pénzhez tapadó vér és a zsiványok életét megpecsételő bor motívumaiban jelenik meg újra; a mostohát féken tartó fenyegetés („Ha nem akarja, hogy felgyújtsam a házát...” (73.)) itt, a haramiák halálával teljesedik be.7 A XIV. fejezet (az előtörténet) és a történetmondás szituációját leíró XIII. és XV. fejezet az egész eddigi történet értelmezése, a királylány kezének visszautasítását ugyanis az egybegyűlt hallgatóság (az odaértett olvasó egyik lehetséges alakváltozata) előtt meg kell magyarázni. A XXVI. fejezet egyértelműen a szöveg motívumhálójának elemeiből épül fel. A mesei cselekményszövésre irányuló elvárásrendszer és a tagolódások rendszere folyton eltéríti az olvasás menetét: az eltérítés azonban funkcionális, hiszen így alakul ki az a szöveg, amely igyekszik kiküszöbölni a szemantikailag meg nem terhelt, „üres helyek” létrejöttét. A szerző szándéka szerint a szöveg tagolódási és ismétlődési rendszere a metaszövegek által kijelölt egyes szakaszokban másként működik. János vitéz minden későbbi kalandja levezethető a zsiványok elpusztulásával záruló rész motívumaiból. Csak kiragadott példaként kövessük a kapu-motívumot: -► Jancsi gazdája a kapuban várja a visszatérő nyájat, -►Jancsi és Iluska utolsó találkozása a pitvarajtóban zajlik le, -♦Jancsi „belép” a zsiványtanya ajtaján, -*■ a győztes sereg bevonul a francia király várába, -» a hazatérő János vitéznek megremeg a keze Iluskáék házának pitvarajtajában, -► az óriáskirály várának kapuja, -*■ a boszorkánybarlang ajtaja, -» a XXV. fejezetben Tündérország kapuját őrzik a „rettentő csodák”. S még két példát nem is említettünk - János vitéz a francia királylányt elrabló törököt ekként fenyegeti: ________Hermann Zoltán • „És a melly világot álmaikban látnak.______23
