Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Nagy Janka Teodóra: Az 1848/49-es szabadságharc emlékei a Tolna megyei néphagyományban
Nagy Janka Teodóra • Az 1848/49-es szabadságharc emlékei... 97 a néhai honvéd általában sarjúszénával tömte be a nyakát. Folyton emlegette Petőfi »nótáriust« (a nótárius nótaköltőt jelentett néki), állítása szerint az utolsó reggelen így szólt hozzá: »Istókfiam, add ide a sárkefédet, mert az enyimet a kocsin hagytam.« - mutogatta is a sárkefét: »Ezzel tisztította le Petőfi csizmájáról az erdélyi utak porát, sarát«. - Látta holtan is, egy gémeskúl mellett feküdt, fején érte a halálos seb."45 Mára a negyvennyolcas eszmék történelemmé váltak. Százötven esztendővel a szabadságharcot követően egyrészt időben kerültek távol - már a nagyszülők is csak nagyszüleiktől hallhattak megélt, hiteles történeteket. Másrészt korunkban megváltozott a szájhagyomány szerepe, s a történeti folklór műfaji sajátosságai is módosultak. Az írásbeliség elterjedése révén megnőtt az írott források szerepe a hagyományozódásban. Az 1860-as évek végétől mind gyakrabban lehettünk tanúi annak, hogy egy-egy esemény résztvevői, szemtanúi leírták - saját maguk számára vagy újságcikkben téve közzé - a történteket: a történeteket, mondákat, dalokat. E kétirányú folyamatban megfigyelhető volt, hogy egy-egy hír, közlés, ponyva miként vált népköltészeti alkotások kiindulópontjává, vagy hogyan folklorizálódott valamely műalkotás. Mindehhez kínálva példát az írott források és a szájhagyományban megőrzött anyag közreadásával kívántunk szólni Tolna megye 1848/49- es történeti folklórjáról. JEGYZETEK: TmL Szf. l.Báta 3. 2 Dr. Kiss István 1938. 218. 3 Dégh Linda 1952. 44., Gellért Istvánná (Hidas) közlése. 4 Mözsi Szabó István (Bogyiszló) közlése. 5 Ferde Gyula (Bölcske) közlése. 6 A Pichler Győző, Kossuth-párti képviselő adományozta, az idős Kossuthot ábrázoló szobor alkotói, Gerenday Béla és Kiss György a ceglédi százakkal tartva még találkoztak a turini remetével. A kölesdi szájhagyomány szerint e szobor „negyven év után helyéről elmozdíttatott”. (Pártái Gyula közlése. Kiszler Gyuláné 1995. 13.) 7 Vasárnapi Újság 1870. Í0. sz. 150. „Adakozás a honvéd-menházra. Kölesdről Kálmán Dezső ref. seg. lelkész által 26 ft - a következő sorok kíséretében. Február hó 14-én a Baranyai József kölesdi polgár menyegzőjén, a vendégsereg megemlékezvén azon hősökről, kik az 1848 és 49-ik években a haza iránti kötelességükhivteljesitésénekkövetkeztében, munka és keresetképtelenekké lőnek, a Pesten tervezett honvédrokkantak menháza építési alapjához következő adományokkal járult. Név szerint: Baranyai József 1 ft, Ükös József 1 ft, Haffner György csizmadiamester 1 ft, Marossy Gábor kalaposmester I ft, ifj. Pontér András 1 ft, Baranyai István 50 kr, Debreczenyi József szabómester 50 kr. — Továbbá febr. 20-án tekintetes Póhl Károly helybeli uradalmi tiszttartó urnái egy kis barátságos farsangi összejövetel alkalmával ugyanezen célra összejött 20 ft.” *Munkánkban támaszkodni szerettünk volna a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában található 1848/49-es gyűjtésekre is, de ezek kutatása jelenleg zárolt. A saját gyűjtés az időbeli távolság miatt természetesen már csak közvetett visszaemlékezéseket jelenthetett. 9 Ujváry Zoltán 1995. 94. 10 Nagyjózsefmuti ispány levele Alsópélyről 1848. szeptember 27. Kossuth Hírlapja 1848. október 5. II Kiss László 1984. 2. 12 Hegedűs Gyula 1987. 66. 13 Lm. 68-69.
