Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Nagy Janka Teodóra: Az 1848/49-es szabadságharc emlékei a Tolna megyei néphagyományban

98

Új Dunatáj 1998. március

14 „Nemeskén Kiss Pál miszlai birtokos volt, s mivel a hantátok vicekirálya is volt, hát segítette a komátokat. Mikor a horvátok jöttek, a mieinknek nem is volt fegyverük. A vezér Perczel Móric volt, ki görbéi születésű. A magyaroknak puskájuk nem volt, hát csak forgatták a kaszát a horvátok előtt. Ez volt a parancs, megállni a forgatásban nem volt szabad. A horvátok erre megijedtek, s béketárgyalásokba kezdtek. Látod mennyi a fegyver - mondta Perczel a horvátok vezérének, aki eleinte rá sem akart hallgatni. Közben Miszlára bementek a horvátok kollektálni, bementek élelemért. Ezeknél a katonáknál a Nemeskéri Kiss Pál zsákjai voltak. Mikor ezt meglátták a népek, megrohanták őket, elvették a puskáikat. Ezt megtudták a horvátok. Ki akarták szabadítani az élelmszerzőket. De a népek a hídról a horvátoktól elszedett puskákkal visszalőttek. Mindez a tárgyalás közben volt. Nem üres kézzel vannak ám a mieink - mondta Perczel a horvát vezérnek, s ekkor eldördültek megint a puskák. Látod, nem üres kézzel vannak - mondta Perczel, s erre a horvátok megijedtek. Hát így lettek a horvátok lefegyverezve 0zorán alul Miszla és Pincehely között.” Lukács László 1984. 11.

15 Cziráky Gyula 1910. 131.

16 OL 1848-49-es gyűjt. Messéna Ferenc feljegyzéseiből közli Varga János 1953. Tolnai Lajos is úgy emlékezik, hoj?y a népfelkelők nem tértek haza üres kézzel az ozorai csatából. (Gergely Gergely 1974. 18.) Horváth Árpád viszont úgy tudja, hogy mindössze egy-két puskát vittek el magukkal „emlékbe” a felkelők. Horváth Árpád 1968. 125.

17 Kardos Erzsébet 1958. 16.

18 Dégh Linda 1952. 67. Huszár dali. Magyar táborra induló. - Nép dali. (Három költemény.) 4 lap. Szabó Ervin könyvtár B 781/347/1848. 6. Ponyvafúzet. A4, szakasz változata dallammal együtt megtalálható Bartók gyűjtésében Tolna megyéből. (Kodály Zoltán 1952. 93. 26. sz. - Dégh Linda 1952. 176.)

19 Dégh Linda 1952. 67.

20 R.S: A divatos nótákról. Vasárnapi Újság 1873. 234.

21 Lukács László 1984. 11.

22 Kardos Erzsébet 1958. 19.

23 I.m. 20. Kránitz Balázs közlése.

24 TmL 1849. 140.

25 EA 1848/49-es gyűjtés N XVI. (Gy.: Igaz Mária)

26 Féja Géza 1963. 232.

27 Forrás: TmL Sztankovánszky Imre főisp. i. Érk.: 1849. júl. 23. - Kápolnás Mária 1993. 205.

28 Andrásfalvy Bertalan 1974. 131.

29 Féja Géza 1963. 232.

30 TmL 1848/49. Különfélék.

31 Hetési Imre, 55 éves földmunkás, Döbrököz, Tolna megye. (Dégh Linda 1952. 145-146., Lengyel Dénes 1977.) EA 1848/49-es gyűjtés To VII. 2. (Gy.: Bánó István)

32 Dégh Linda 1952. 196.

33 Hegedűs Gyula: Regöly története. Kézirat.

34 Németh Ferenc, 75 éves középbirtokos, Szakály, Tolna m. (Dégh Linda 1952. 145. — EA 1948/49-es gyűjtés EA To XXIII. 9. (Gy.: Molnár Rózsa)

Mözsi Szabó István, Bogyiszló, 1998. január 28.

36 Görbe István, Bogyiszló, Tolna megye 1947. Dégh Linda 1952. 99. EA 1948/49-es gyűjtés To V 13. (Gy.: Csermák Géza) dallammal.

Dégh Linda 1952. 185.

38 Dégh Linda 1952. 111. (Déri Múzeum, Kézirat. I. 78/1947.)

39 Kurdi Pálné Korsós Éva, 60 éves földműves, Pilis, Tolna megye. 1947. (Dégh Linda 119. - EA 1948/ 49-es gyűjtés To XIX. 20. (Gy.: Molnár Rózsa)

40 Magyar Hírlap 1894. ápr. 1. sz. 20., Dégh Linda 1952. 187-188.

41 Kiss László 1984. 4. A gyűjtő hagyománytiszteletére jellemző, hogy hangsúlyozza, a történetet nagyapjától, Kiss Istvántól (1836-1920) hallotta, akinek először Farkas Imre tiszttartó mondta el, s aki a teljes biztonság okáért Komáromy Istvánt, Deák vendéglátóját is felkereste, hogy igazolja a tiszttartó által mondottakat. „Komáromy szives készséggel kijelentette, hogy az elmondottak szóról-szóra megfelelnek a valóságnak. Deák heteken át maradt itt.” U.o. Szinte ezzel egyezően számol be a kirándulásokról a szemtanú, Nagy nép. János a Szekszárd és Vidéke hetilap 1899. évi márc. 14-i számában (Deák Ferenc kirándulásai felsőnyéki rejtekéből 1849-ben)

42 Teljes terjedelmében közli: „Dunaföldvár” 1902. szeptember 21. 1-3.

43 TmL. Szf. 1. Báta 3. Egyed szerint „Nevét aÁ mohácsi vész után ott lakok jajos helyzetétől vette.” -