Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Töttős Gábor: 1848/49 emlékei Tolna megye irodalmában
68 Új Dunatáj 1998. március ’S a Szeretet kulcsaival Felnyiták a Békókat; Ekként állították szabad Lábra a Nép jogokat. Most már a Nép örömében Tombol s kéje gátat hág, Riadása az Egekbe ’S innét ismét vissza vág. Egek Ura hozzád zengi A nép hála énekét, Munkátokért Nép barátok Vegyétek a Nép Szivét. Isten ki a nép keblébe A szivet is alkottad, Nyújts ehhez égi erőt, mert Örömébe megszakad. A Garayjánosnak a Háry-témát adó szerző, aki később Szekszárd első történetírója is lett, a közös iskolatárs, Frankenburg Adolf szerint a koszorús költőhöz hasonló tehetségű volt, csupán szegény családja eltartása miatt vállalt aljegyzőséget. Későbbi műveit ismerve a Szekszárdi öröm daliról megjegyezhetjük, hogy nem előre készült, hanem az események hatására igen gyorsan és alkalmilag. Ez, ha irodalmi becsét csökkenti is, történeti jelentőségéből mit sem von le: a mezővárosi polgárság egyik első értékelése ez a lezajlott eseményekről. Másból is sejthetjük, hogy a számvetésben a Mehrwerth Ignáchoz hasonló jegyzők járhattak elöl: Paks szülötte., Jámbor Pál emlegeti őket, amikor Szózat a' néphez címmel közzéteszi választási felhívását. Ez a legkevésbé sem irodalmi műfaj nem akadályozta abban, hogy emelkedett stílusban közvetítse elveit. „Tisztelt polgártársaim! Közelget az országgyűlés. Eddig a nemes ember választhatott csak követet az országgyűlésre, most a nép is választ. Soha fontosabb országgyűlés nem volt, mint ez lesz. Soha jobban meg nem kelle gondolni a népnek azt, hogy kik kezébe teszi le sorsát(,) mint most... A magyar nép(,) melly eke mellett a természet egyenességétől tanulta meg a becsületességet, nem árulja el nyomorult fdlérekért magát. A magyar nép lelke nem árucikk, mit adni vagy venni lehet. A jegyzők a nép vezetői, hol a nép tudatlanságból mások ámítása után megy,
