Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Töttős Gábor: 1848/49 emlékei Tolna megye irodalmában

Töttős Gábor • 1848/49 emlékei Tolna megye irodalmában 69 nem másra, mint a vezetőkre esik a felelet (felelősség) terhe. A jegyzőknek testvérie­sen kell összetartani, hogy őrködjenek a nép felett, mely fizeti őket. A jegyzők bol­dogsága nem lehet más, mint a népé. Polgártársak! a legszentebb kincsről van szó - a nép bizodalmáról. Helyezzétek ezt ollyanba, ki mindig a nép java mellett dolgozott. Hálátlanság volna az, ha ne­mesi rendből követet választani vonakodnátok, mert azon követek, kik számotok­ra a szabadságot kiküzdötték, nemesek voltak. Válasszatok nemes képviselőt, ha bi­zodalmátokat bírja, ha szóval, tettel megmutatja, hogy a nép barátja, hogy a nép felszabadításán leikéből örül. De választhattok a nép sorából is, jegyzőt, lelkészt, s a t. mert csak igy van a nép egészen képviselve. Nem volnátok érdemesek ezen szép jogra, minél fogva magatok vagytok urai sorsotoknak, ha azt gyakorolni nem tudnátok, vagy nem akarnátok. Minden em­ber dolgozzék, ha munka idő van, de ott, hol törvényes szabadságunk gyakorlásá­ról, a nép további boldogitásáról van szó, egy napra a munkát elhagyni polgári kö­telesség. A választás napján minden választó jelenjék meg a választó helyen, és se hanyagság, se könnyelműség, se munka senkit vissza ne tartóztasson. A nép értel­mesebbek minden helységben jöjjenek össze, és illő, hogy nem a megvesztegető bor tüze mellett, hanem a haza szeretet lelkesítő lángjainál lelkiismeretes komoly­sággal tanakodjatok képviselőtök felől... A nép boldogsága az én boldogságom. Is­ten veletek polgártársaim!” Az akkor jankováci plébános Jámbor Pál, noha maga is elindult, éppúgy nem jutott be a nemzetgyűlésbe, mint az a Petőfi, aki ellen többen ki akarták játszani a később Hiador néven ismertté vált költőt. Bevált viszont szava, mert például Szek­­szárdon a közszeretetnek örvendő Bezerédjt választották meg, egy másik megyei nemesünket, Perczel Mórt szülőföldje, Bonyhád és Buda is megtisztelte mandá­tummal. Ő az utóbbit fogadta el, de nem erről lett híres, noha a radikálisok képvi­selőjeként többször keltett feltűnést. Augusztus 23-án „a nemzetgyűlést összvega­­zemberezte” és „akasztófára valók vagytok” kitétellel illette, mert a sorezredek ve­zényszava továbbra is a német maradt. Több anekdotában idézik szellemes vissza­vágását is, amely szerint - utalván nemzetőreink ókéri kudarcára - Moga tábornok a pákozdi csatát megelőző haditanácson azt vetette oda Perczelnek: - Mi történik akkor, ha a tolnaiak az első ágyúlövésre megfutamodnak? - Az még mindig jobb, ha az elsőre, mintha lövés nélkül futnak el - hangzott a válasz szóban, majd más­nap dicső tettekben is, amelyek után Moga gratulációját a későbbi miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula vitte Perczelhez... A szeptember 16-tól a Zrínyi-szabadcsapa­tot szervező hadfi rendkívül népszerű lett. A Dömötör János emlékezetében meg­maradt népdal szerint ezt énekelték akkoriban:

Next

/
Thumbnails
Contents