Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Tarr Klára: A Tolna megyei németség identitásának alakulása 1848-ban

Tarr Klára • A Tolna Megyei németség identitásának alakulása 59

Az utókor emlékei sincsenek tehát tekintettel a nemzetiségre, ha a hazáról, hazaszeretetről van szó. Wigand János csupán egy a sok közül, aki német származása ellenére hazájának érezte Magyarországot, sőt gimnáziumában tisztességre, szelídségre, magyarságra oktatta a diákokat. S a huszadik száradban is, száz évvel a 48-as forradalom után éppúgy magyarnak vallotta magát, és az ország épülésére tanított sok ezer diákot, akik továbbvitték gondolatait. Ugyanígy viselkedtek a szabadságharc alatt a német kisebbség tagjai is. Hazaszeretetüknek számos bizonyságát adták és nem álltak át az ellenséghez, holott ez jó lehetőség lett volna számukra arra, hogy a politika ilyetén fordulását kihasználják. Ők is harcoltak, őket is üldözték. Nem voltak kivételek. Emléküket így kell megőriznünk, és minden lehető eszközzel törekednünk kell arra, hogy kultúrájukat fenntartsuk - s erre nekik is lehetőséget adjunk -, hiszen ez a kultúra immár a magyarság részévé vált. Vele együtt mi is gazdagszunk, hiszen az itt élő svábok általában nem németnek, hanem német kultúrájú, német anyanyelvű magyarnak vallják magukat.

BIBLIOGRÁFIA

1. A Garay János Gimnázium Centenáriumi Évkönyve 1896-1996 Közzéteszi a Garayjános Gimnázium és az iskola Öregdiák Szövetsége Szekszárd, 1996 (236.p.)

2. A Völgység két évszázada Előadások és tanulmányok az 1990. október 20-21 -i bonyhádi történészkonferencián szerk.: Szita László - Szőts Zoltán Bonyhád, 1991.

3. Évszázadokon át Tolna megye történetének olvasókönyve I. Tolna megyei Levéltár, Szekszárd, 1976. (551.p.)

4. Kotta László - Solymár Imre: Válogatott dokumentumoka Hűséggel a Hazához mozgalom történetéhez Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Művelődési Központ, Bonyhád, 1994. (157. p.)

5. Talpassy Tibor: A föld gazdát cserél Sarló, Bp., 1945. (179.p.)

6. Tanulmányok Tolna megye történetéből I. szerk.: Dr. Puskás Attila Kiadja: Tolna megyei Tanács Levéltára, Szekszárd, 1968. (248.p.)

7. Tilkovszky Lóránt: Nemzetiség és magyarság Nemzetiségpolitika Magyarországon Trianontól napjainkig Ikva, Bp.,1994. (164.p.)

8. Töttős Gábor: Az ozorai diadal In : Dr. Töttős Gábor: Rejtett értékeink Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd, 1995. (191. p.)

9. Vadas Ferenc: Tolna megye évezredei Kiadja a Dunatáj művészeti szemle, Szekszárd, 1996. (114.p.)