Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Dobos Gyula: "Életemet a hazának szentelem" Perczel Mór (1811-1899)

Dobos Gyula • Perczel Mór

37

jóst egymással kibékíteni, de ez csak átmenetileg sikerülhetett, mert Perczel következő hozzászólásában elviselhetetlennek tartotta, hogy sorezredeket továbbra is német nyelven vezényeljék, határozataláért a nemzetgyűlést „összvegazemberezte” és „akasztófára valók vagytok” minősítéssel illette.

Bechtold hadseregét küldte Budára, hogy Perczel vérével párbajban mossa le a tisztikart ért sérelmet. Perczel nem hátrált meg. A pisztolypárbajban megsebesült. Ezzel az ügy elsimult.

Érdemes azt is megnézni, hogy a forradalmi lelkületen kívül nem vezette-e más is pl. a testvéri szeretet Perczel Mór szónoklatát. Közismert, hogy Tolna megyéből nemzetőröket vezényeltek a Délvidékre az altábornagy szerbek elleni sikertelen akciói miatt. Ezek a nemzetőrök Okérnél az első ágyúlövésre megfutamodtak. Ez a megyét és nem utolsó sorban testvérét, Miklóst aki az egyik vezető volt, ért szégyen valamiképpen letörlendő, vagy legalább finomítandó volt. Erre kínálkozott kitűnő alkalomnak az országgyűlési felszólalás Bechtold altábornagy helytelen taktikájának ostorozásával.

1848. szeptember 11-én Jellasics Lágrádnál átkelt a Dráván, több mint 35 000 fős seregével szemben Teleki a 6 000 fős alakulattal és a Dráva mellett száznál több km hosszan őrláncot alkotó kb. 20 000 nemzetőrrel, meg sem kísérelte feltartóztatását.

Amikor szeptember 12-én a miniszterelnök, Batthyány Lajos felolvasta Csányi kormánybiztos levelét Jellasics betöréséről a döbbent, kínos csendet, még kínosabb kérdéseivel Perczel Mór törte meg:

„l. Biztosítva van-e a nemzet hadvezérletre nézve?

2. Buda vára megvan-e védve, s tétettek-e intézkedések a külföldi seregek eltávolítására ?

3. Van-e Pest közelében annyi haderő, hogy Buda és Pest védhető legyen ?”

E kérdések költőiek maradtak, hiszen mindenki tudta, a kérdező is, hogy a haza szinte védtelen. Az események hatására a kormány kétségbeesett erőfeszítést tett egy ütőképes hadsereg kialakítására. Az önkéntes nemzetőr zászlóaljakból Kossuth toborzó kőrútján jelentkezőkből és a külföldről pl. Galíciából hazatért századokból honvédzászlóaljakat szerveztek. így alakították meg a Duna-Tisza közén a Hunyadi zászlóaljat. Perczel Mór maga is élenjárt a szervezésben: a Pesten állomásozó rendes katonaságból, a pesti polgárokból és a Bécsből a forradalomhoz csatlakozókból felállította a Zrínyi zászlóaljat. Zászlójukra jelszóként: „Győzni vagy meghalni!” feliratot hímeztették.

Kossuth javaslatára Asztalos Pált, Bónis Sámuelt és Perczel Mórt küldték kormánybiztosként a visszavonuló honvédsereghez. Valójában István nádort kellett elkísérni, akinek a hadsereg főparancsnokságát kellett volna átvenni, és egyúttal a nádor esetleges forradalomellenes akcióját volt hivatott meggátolni a 3 kormánybiztos. Amikor István főherceg Székesfehérváron csak néhány huszárszázadot és a Perczel Miklós által