Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 4. szám - Bebesi György: A rendőrszocializmus
72 Új Dunatáj 1998. december sága, ez év folyamán sikerült organizációikat a mechanikai iparágak többségére kiterjeszteni, és a kölcsönös segélyegyleteket a szektorban általánossá tenni, majd az eredményes moszkvai kezdetek után a szervezőmunkát a dél-orosz ipari nagyvárosokban is folytatták, pl. Odesszában sikerült az Ohrana által indukált munkásszervezeteket létrehozniuk.38 Zubatov nemcsak az illegális forradalmi pártoknak, hanem a legális zsidó munkásszerveződéseknek is alternatíváját kívánta nyújtani, ezért ügynökeivel 1902-ben megszerveztette a Független Zsidó Munkáspártot Minszkben.39 Ezzel elérte, hogy nemcsak a munkás, hanem részben a nemzeti mozgalmakat is ellenőrzése alá tudta vonni. A zsidó munkásszervezetekkel kapcsolatban Pleve belügyminiszter a következő iniciatívát adta ki: „A gazdag zsidókat ne kergessétek széjjel, a szegényeket hagyjátok élni!” A zubatovi szervezeteket kétféle módszerrel kívánták bebiztosítani: egyrészről a létrejövő organizációknak el kellett fogadniuk azokat a szervezeti és működési szabályzatokat, amelyeket az Ohrana teoretikusai dolgoztak ki a számukra, és betartásukat a gyárfelügyelőségek ellenőrizték. 1901 májusától pedig a munkásszervezeteket egy a pénzügyminisztériumban kidolgozott koncepció szerint a választott munkásmegbízottak, afféle városi sztaroszták vezetése alá rendelték. Ezeket a munkások kizárólag a hatóságok és a tulajdonos bizalmát élvező jelöltek közül választhatták meg.40 Zubatov az anarchista szociálforradalmár szervezeteket is kontroll alá kívánta vonni, ezt azonban az egyre gyakrabban „gyülekezeteknek” nevezett legalizált munkásszervezetekkel szemben csak rendőrségi-titkosszolgálati módszerekkel tudta megoldani. Ügynökanyag a szűkös megélhetési körülmények közepette bőven állt rendelkezésre, őket beépítette valamely harci szervezetbe, sőt sikeressé tette őket annak érdekében, hogy a szervezeti hierarchiában az élre tudjanak kerülni.41 Az orosz rendőrség - bármennyire hihetetlen - egészen egyszerűen „megengedte” egy-egy beépített ügynökének, hogy likvidáljon egy kormányzósági főtisztviselőt, egyházi elöljárót vagy éppen rendőrtisztet, annak érdekében, hogy társai bizalmát elnyerje. A kiprovokált terrorcselekmények egyrészről jó alkalmat kínáltak a „begyűjtésre”, a likvidációra, másrészt egy kellemetlen ellenféltől, hivatali riválistól történő megszabadulásra.42 Zubatov leghíresebb beszervezése Jevno Azef (Azov)43 örmény-zsidó származású titkos ügynök volt, akinek sikerült az eszer harci szervezetek vezetéséig jutnia, de hírhedt provokátorrá vált Malinovszfojis, aki viszont a későbbiek során a bolsevik párt központi vezetőségébe jutott be.44 A munkásszervezetek kialakításába Zubatov programjával rokonszenvező segítőtársakat is bevont: Ozerov liberális professzor a társadalmi mozgástér, a szabadságjogok szélesedéseként értelmezte a rendőrszocializmust, és szónoki tehetségével több moszkvai szervezet létrehozásában közreműködött. 1901 során előadásokat tartott a moszkvai Népházban és a Történeti Múzeumban olyan témákról, amelyek a munkásság érdeklődésére számot tarthattak; így például a munkás segélypénztárakról, a fogyasztási szövetkeze
