Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Dobos Gyula: "Életemet a hazának szentelem" Perczel Mór (1811-1899)

Dobos Gyula ■ Perczel Mór

11

Dobos Gyula

„Életemet a hazának” szentelem Perczel Mór (1811-1899)

A Perczel család iratai alapján ismert őse Perzl(sic!) Hans a XVI. század második felében települt a királyi Magyarországra. A török elleni végvári rendszer kiépítését, karbantartását irányító hadbiztosságnál futárként dolgozott. Maradandó érdemeiért I. Ferdinánd császár oklevelében 1564-ben címer használatára jogosította. II. Rudolf császár további szolgálataiért 1582-ben és 1593-ban birodalmi nemesi címmel és a címerhasználat megerősítésével jutalmazta. 1593-tól nincs adatunk.

A következő jelentős személy Perczel Tamás 1697-ben Veszprém város bírója. Perczel Tamás (már nem Perzlnek írja a nevét) szolgálataiért (egyes feljegyzések alapján azelőtt kereskedő: „alias vásáros”, aki a felszabadító háborúk időszakában, valószínűleg hadiszállítóként szerzett vagyont) I. Lipót királytól magyar nemesi címet és címert kapott. Ez a címer nem „oroszlános”hanem a pajzson „medvés” ábrázolás található. Valószínűleg csak közel két évtizeddel később jutott tudomására, hogy ősei már rendelkeztek nemességgel és nemesi címerrel. Ekkor, 1716 végén felségfolyamodványban kérte Perczel Tamás, Mihály és István nevű testvérével együtt a Rudolf császár által aláírt birodalmi nemesi cím- és címeradomány megerősítését. Az 1717-ben III. Károly által kibocsátott oklevélben mindez teljesült. Ettől az időtől kezdve a Perczelek címeréből végleg eltűnt a medve és a későbbiekben csak az ún. oroszlános címert használták.

A Percelek bonyhádi ágának alapító őse Perczel Tamás fia, József. A pénzügyi szakismerettel rendelkező fiatalember Tolna megyében 1727-ben a nemesi közgyűléstől megbízást kapott a vármegyei számadások felülvizsgálatára. Valószínűleg jó munkát végezhetett, mert véglegesen letelepedett Tolnában és 1732-ben aljegyző, majd a vármegye főjegyzője lett. Ez akkor is gyors karriernek számít, ha tudjuk, hogy Tolnában mindössze félszáz azon nemesi családok száma, akik számításba jöhettek a vármegyei tisztségek betöltésénél. 1736-tól 17 éven keresztül az ő nevével kezdődik a tisztviselői névsor, tehát ő az alispán. A főispánt gyakran helyettesítő, a pozsonyi diétán a vármegyét követként képviselő Perczel József számos kisebb birtokügyletet követően, kedvező pozícióját kihasználva, jelentős birtokosává vált a megyének. Részben saját tőkéjéből, részben felesége örökségéből és jelentős hitelből, megvásárolta báró Schilson Jánostól Bonyhádon és környékén fekvő birtokait. Erre a 14 800 jugerumnyi (kb. 10 000 hold) birtokra kért és érdemeiért kapott Mária Teréziától 1745-ben donatios (adományos) levelet. A királynő ebben enge-