Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Dobos Gyula: "Életemet a hazának szentelem" Perczel Mór (1811-1899)

32 Új Dunatáj 1998. március délyezte egyúttal a bonyhádi előnév használatát is. E jelentősnek tűnő birtoknak csak kis része volt majorsági, és a saját kezelésű területből is többséget nem a szán­tó, hanem az erdő és legelő jelentette. A birtok a XVIII-XIX. században egyáltalán nem ritka - gazdag gyermekál­dás következtében (József házasságából 8 fiú és 8 lány született),néhány gene­ráció alatt jelentősen szétaprózódott. Ez annakellenére bekövetkezett, hogy a lányok hozománynak pénzt és nem földet kaptak. A bonyhádi Perczel família harmadik nemzedékének tagjai már mindössze néhány száz holdat mondhat­tak magukénak. E generáció kiemelkedő egyéni­ségének tekinthető Perczel Sándor (1778-1861). Valószínűleg unoka­bátyja, Lajos karrierje, akit huszoné­vesen II. Lipót már ezredesnek neve­zett ki, hatására kezdett el katonás­kodni. A franciák elleni hadi esemé­nyek a jókötésű, bátor huszárnak gyors előmenetelt ígértek. 17-szer se­besült meg, de mindig folytatta a ha­di életet, ám amikor a téli harcok ide­jén az egyik lába megfagyott, had­nagyként le kellett szerelnie. Haza­tért Bonyhádra. Megnősült, felesé­gül vette Kajdacsy Erzsébetet. Szak­könyveket forgatott, megtanult gaz­dálkodni és kereskedni, ha kellett kölcsönt kért, de többnyire kölcsön adott; magas, nem ritkán uzsorakamatra. Kel­lett is ez a körültekintő gazdálkodás, mert a család egyre szaporodott. Házasságuk­ból 1802 és 1827 között 18 élő gyermek született és közülük 15-en megérték a fel­nőtt kort. Perczel Sándor látva, hogy a ranghoz illő élet ekkora gazdasággal nem biztosít­ható, a felemelkedéshez az alapot utódainak a tanulás lehetőségével biztosította. Minden gyermekét taníttatta: a lányok lánynevelő intézetekbe, apácákhoz, angol kisasszonyokhoz jártak. A fiúk először házitanítót kaptak, majd Pécs, Pest-Buda, ritkábban Bécs iskolái következtek. A jogi és a katonai végzettség jelenthette a to­vábbi felemelkedés alapját. A vármegyei közigazgatás, a politikusi vagy a katonai karrier megvalósulása már nem az apán múlott. Az a tény, hogy gyermekeiből alis­pánok, főispánok, miniszter, curiai elnök, tábornok, országgyűlési képviselők egyaránt lettek gondolkodásának realitását bizonyítja.

Next

/
Thumbnails
Contents