Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 3. szám - Tudósportrék: Szabolcsi Miklós
80 Ú) PuNATÁJ 1998. SZEPTEMBER dalomban: ez Kodolányi, Nagy Lajos, Illyés, Sinkó és mások problémája is. Szokás ma, főleg Fürét nyomán, ezt a csatlakozást puszta naivitásnak, az értelmiség teljestévutjának deklarálni. A 30-as évek elejének világában pedig ez nagyon is reális alternatíva volt. József Attila költészetének, és főleg elméleti munkásságának, egy szakaszát valóban az illegális kommunista mozgalom határozza meg, az azonnali forradalom ideája. A monográfiában megpróbáltam leírni ezt a forradalmár világképet. Ugyanakkor, mint a többiek is, József Attila hamar, másfél-két év után úgy érzi, hogy ez kevés számára, - külső és belső okok miatt egyaránt. Külső okok: a kor nyomása és az illegális párt vezetőinek szektássága, a moszkvai irányítás balossága. És külső ok volt: az európai és a magyar történelem jobboldali fordulata. Belső okok miatt egyszerűen nem fért ezekbe a keretekbe. Úgy érzem, hogy kb. már két év után mást akart, amint az Egyéniség és valóság cikkből is látszik. Ennek következményeképpen 1933 elejétől már nem tekinthető az illegális kommunista párt tagjának. Ehhez képest másodrendű kérdés az, hogy kizárták, vagy lehagyták, vagy ő hagyta ott. A viták Madzsarral, az Egyéniség és valóság problémái, a Pákozdy-kritika 1933-ban már olyan állapotra utalnak, amely azt jelenti, hogy ő már nem volt a szorosan vett illegális szervezetnek a tagja. József Attila párttagsága ilyen kétéves átmeneti periódus volt, amelyre később úgy is gondolt vissza, mint egy kalandra, (Vö. „Ifjúságom e zöld vadont, /szabadnak hittem és öröknek...”) de amelytől tulajdonképpen nagyon hamar megszabadult. Az biztos téves, amit Vértes György ír, hogy a Szép Szót pártmegbízásból szerkesztette. Ugyanakkor - ebben Tverdota Györggyel és másokkal értek egyet - a József Attila-i gondolkodás alapszövete mindvégig egy racionalista humanizmus volt, legkétségbeesettebb pillanataiban is. Voltaképpen ezért is nyúlt a freudizmushoz is, politikai álláspontja az utolsó éveiben is a liberális humanizmus vagy baloldali liberalizmus volt, materializmusra alapozott világkép. Új Dunatáj Mielőtt egy későbbi korszakról beszélünk, volt egy rövid intermezzo az életében, ez a nemzeti szocialista időszak. Szabolcsi Miklós Itt bele kell helyezkedni azoknak az éveknek és napoknak a hangulatába. Hitler uralomra jutása után közvetlenül óriási pánik, kétségbeesés fogta el Európa-szerte és Magyarországon is a baloldali értelmiséget. Voltak rendkívül optimista nyilatkozatok, hogy a náci-mozgalom néhány hónapig fog tartani, Hitler néhány hét után meg fog bukni. Volt nagyon mélyre ható, nagyon reális, fájdalmas leszámolás. Főleg Kassáké, akinek a Napjaink átértékelése című munkája a legbecsületesebb szembenézés. És volt másfajta útkeresés is; ezek között egy pillanatra József Attilában is
