Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 3. szám - Tudósportrék: Szabolcsi Miklós

Tudósportrék: Szabolcsi Miklós 79 Új Dunatáj Előre futottunk a 90-es évekhez, sőt napjainkhoz. Kicsit az időben kanyarodjunk vissza, a József Attila-monográfiához, hisz ezeket az évtizedeket is alapvetően a Jó­zsef Attila-kutatás határozta meg, noha mellette az előbb említett könyvek is ott voltak. Talán jól látom, hogy ez volt az alapvető kutatásod, a többi pedig az érdek­lődésednek, ha úgy tetszik, a mellékterméke. Szabolcsi Miklós Közben szünetekkel, de állandóan dolgoztam a nagy József Attila-pályaképen. A második kötet (Érik a fény) 1977-ben, a harmadik (Kemény a menny) 1992-ben, és az utolsó, a Kész a leltár éppen most jelent meg. Azaz: sokfelé elkalandoztam, de a központi, legfontosabb témám József Attila maradt. Egy sor más kérdés is a József Attila-kutatásból nőtt ki. Nem lehetett József Attilát megérteni, ha az ember nem veszi alaposabban szemügyre azokat az áramlatokat, amelyekkel ő találkozott. A Világirodalom a XX. században című könyvem és az avantgard-kutatás aim ezért József Attiláról is szólnak. Új Dunatáj Az avantgárd József Attiláért mennyire kellett megküzdened? Szabolcsi Miklós A korábbi felfogás az volt, hogy ez egy átmeneti korszak, ifjúkori botlás, elhanya­golható állomás az életében. Barátom és kollégám Király István, azt írta meg több elemzésében, hogy József Attilánál a modernizmus nem vezetett sehova. Ezt kel­lett felülmúlni. Többek között vele vitatkozva írtam az avantgárdról. A másik, amit át kellett gondolnom, az a kései évekjózsef Attilája, a freudizmus hatása és a liberá­lis humanizmus, vagy baloldali liberalizmus problémája. Új Dunatáj Ma már szerencsére csak filológiai kérdés József Attila és a párt viszonya, de végre ki kellene mondani az igazságot, annyi mellébeszélés és ködösítés után. Te, aki többször megnyilatkoztál ebben a kérdésben, ma 98-ban, hogy ítéled meg? Szabolcsi Miklós Furcsa helyzetben vagyok, mert az egész kérdés ma már kevésbé látszik fontosabb­nak, mint eddig. A szervezeti része már nem olyan izgalmas. Változatlanul úgy lá­tom, hogy József Attilának volt egy periódusa, kb. másfél-két év, ahol aktív tagja volt az illegális kommunista pártnak. Osztozott a magyar és európai értelmiség számtalan tagjának messianasztikus utópizmusában, reményében. A magyar iro­

Next

/
Thumbnails
Contents