Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 3. szám - Földváry Sándor: "Egy XIX. század eleji ruszin kulcsmű"
42 Új Dunatáj 1998. szeptember munkácsi görög katolikus és az egri római katolikus egyházmegye között. Kutka négyéves, amikor Barkóczy Ferenc egri püspök nagyszabású oktatási reformjainak keretében kiveszi a képzést a jezsuiták kezéből, a kassai Kisdiánumot az egri teológiába olvasztja, és Foglár György alapítványának köszönhetően megteremti a felsőfokú jogi oktatás körülményeit is Egerben. A nagyszabású püspöki koncepció része, hogy mint jó pásztor, nemcsak a latin rítusú hívekről kíván gondoskodni, keményen megfegyelmezvén a hitben vagy tudásban elmaradottabb római katolikus papjait, hanem gondoskodni kíván a mérhetetlen tudatlanságban szenvedő görög rítusú hívekről is, és megszerzi Mária Terézia anyagi támogatását évi hat görög katolikus alumnus képzéséhez, akik közül négy ruszin, kettő pedig román volt. Ezeket a helyeket nem mindig töltötték be, mert Eger-ellenes érzületük miatt vonakodtak a munkácsi ifjak ott tanulni. Jóllehet éppen Bacsinszky egyik körleveléből tudjuk - amit Udvari is idéz egy korábbi munkájában -, hogy még 1805-ben is tanultak Egerben ruszin szeminaristák. (Udvari István: Ruszinok aXVIII. században. Történelmi és művelődéstörténeti tanulmányok. Nyíregyháza, 1992.; 19942.) Amit pedig a Munkácsi Püspöki Levéltár adatai mutatnak - néhai Bendász István kanonok több évtizedes kutatómunkájának eredményeként -, az az, hogy az európai műveltséget az egri, kassai, nagyváradi filozófiai osztályok elvégzésével sajátították el a ruszin ifjak, majd nagyobb részük ezt követően ment a görög katolikus szemináriumba, legtöbbször Nagyváradra, illetve Munkácsra. (Bendász István kéziratban maradt adatgyűjtése a Munkácsi Püspöki Levéltár 1739, 1740, 1749, 1775, 1784, 1791, 1792. és 1806. évi kéziratos schematizmus-anyaga alapján. Családi hagyaték, Főtisztelendő Bendász Dániel gör. kát. lelkész tulajdona. Vö.: Földvári Sándor: Eger szerepe a ruszin papképzésben. Studia Ucrainica et Rusinica Nyiregyháziensia, 5. 1996. 203- 212.) így tett Kutka is, amint Udvari utószavában olvassuk: a filozófiai osztályokat Kassán, a teológiát Munkácson végzi. Ezek tehát nem puszta életrajzi tények, hanem predestináló erejű tényezők. Amikorra katekizmusai megjelennek, már nem Eger, Nagyvárad vagy Nagyszombat jelenti a magasabb műveltség elsajátításának színhelyét, hanem Bécs. Itt, az 1774-ben Mária Terézia által alapított Barbareumban óriási szellemi pezsgés indul meg, a ruszinok más szláv népek fiatal értelmiségével találkoznak, a Habsburg Birodalom és Európa akkori szellemi centrumának életét tapasztalhatják (gondoljunk csak Mozartra!), és itt működik az a Kopitar, illetve az ő meghívására az a Dobrovsky, akinek a szláv filológia, illetve az ausztroszláv népek nemzeti megújulása születésében kulcsszerepe volt. Ők ketten szorgalmazzák a kárpátaljai szlávság tanulmányozását is (Dobrovszkí : Slovanka. Zu kenntniß der alten und neuen slawischen Literatur, der Sprachkunde nach allen Mundarten, der Geschichte und Alterhümer von J. Dobrowsky, der. kön. böhm. Gesellschaft der Wissenschaften und der slowakischen in Ungarn Mitglied. Prag, 1. 1814. 104-110., Kopitar: Wiener Allgemeine Zeitung, 2.
