Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 3. szám - Földváry Sándor: "Egy XIX. század eleji ruszin kulcsmű"
Földvári Sándor • „Egy XIX. század eleji ruszin kulcsmű”41 tankönyveket és templomi szerkönyveket a birodalom szláv ajkú unitus egyházainak használatára. (Lackó, Michael, S.J., Synodus episcoporum rítus byzantini catholicorum ex antiqua Hungária Vindobonae a 1773. celebrata. Roma, 1975. Orientalia Christiana analecta, 199.) A katekizmus népnyelvi megjelentétésére a szinodális határozat alapján Udvari nagyon helyesen utal (193.), ám itt nem csupán a nyelvi kérdésről volt szó, hanem ennél jelentősen többről: az egész Kárpát-medence görög katolikusságának episzkopális szinten egyeztetett összefogásáról egy alapvető hitéleti, dogmatikai feladat megoldására. Korántsem csupán a katekizmus, hanem - mint mondottuk - az összes szükséges szerkönyv katolikus hittani szempontból helyes szövegének megjelentetéséről. Ez a szinódusi határozat volt az alapja a Bacsinszky-féle bibliakiadásnak is. Ebbe a folyamatba illeszkedett Kutka két katekizmusa, és ez a magyarázata, hogy oly sok kiadást megért, s viszonylag sokáig használták (amint Udvari felsorolja ezeket, 191.). A szerző említi a Bellarmin-féle katekizmus román fordítását (193.), és fontosságát szakirodalmi hivatkozásokkal is kiemeli. Ám korántsem csupán azért volt ez fontos, mert a román híveknek érthető nyelven jelent meg. Azért éppen Bellarmint fordították, mert ez a római katolikus szerző vitán felül elfogadható volt hittani szempontból a görög katolikus hívek lelki épülésére. Egy, a beszélt népnyelven megírt, ám eretnekségeket tartalmazó munka botrányosan káros lehet, mint a bécsi szinódust kiváltó példa is mutatja - ugyanakkor egy hittanilag korrekt, ám esetleg konzervatív egyházi szláv nyelvű katekizmus felbecsülhetetlen értékű a hitben műveletlen, az orthodox batykók idejében még Szent Pált is Istennek tartó egyesült parasztok sötétségének felszámolására. (A példára és a lelki sötétségre lásd: Bonkaló Sándor: A rutének (ruszinok). Basel- Budapest, [1996.] Sajtó alá rend., illetve jegyz. és utószó: Salga Attila.) A példásan lelkiismeretes nyelvi elemzés így meglehetősen egyoldalú marad, ha egyetlen szóval sem utal a szerző arra, hogy nem a népnyelv öncélú művelése volt a katekizmusok kiadásának oka. Hiszen közli a szerző Bacsinszky püspök szigorú rendeletét (192-193), amely előírja a katekizmus megvásárlását, oktatását a leánygyermekeknek is, és a házasulandók vizsgakötelezettségét. A kötet teljes címében pedig (Katihiszisz malüj ili nauka pravoszlávno-hrisztyiánszkaja...) a „pravoszláv” — „igazhitű” jelző a „hittanilag helyes, egyedül üdvözítő hit”-re utal, jelen esetben tehát a katolikus egyház hitvallására. - Nem lenne haszontalan egyszer azt is megvizsgálni, hogyan érvényesül a katolikus katekizmusok hatása az unitus szerzők műveiben, hogyan viszonyulnak egymáshoz például a horvát és szerb Canisius-fordítás, valamint azon önálló ruszin katekizmusok, amelyeket De Camelis, Kutka és mások (például Dohovits) neve fémjelez. Valószínű, hogy Kutka Kis és Nagy Katekizmusában is fellelhetné Canisius hatását az alapos kutatás, amelynek éppen ez a reprint teremtheti meg a jobb lehetőségét. Életútja is több szempontból jelképes. Születésekor (1750.) élesedik a harc a
