Új Dunatáj, 1997 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 1. szám - Szabó József: Tájszavak és bodrogközi hagyományok
Szabó József • Tájszavak és bodrogközi hagyományok 35 Szabó József TÁJSZAVAK ÉS BODROGKÖZI HAGYOMÁNYOK Kulcsár Ferenc Kígyóké) című könyvében Pénzszűke világunkban bizonyos fokig értékmérő jelentőségű, ha egy-egy könyv ismételten megjelenik. Ez történt Kulcsár Ferenc Kígyókéi című kötetével is, amely immár második kiadásban látott napvilágot a dunaszerdahelyi Lilium Aurum gondozásában 1995-ben. E sajátos témájú, korunkban kissé szokatlan műfajú kiadvány tartalmát találóan jelzi alcíme: „Bodrogközi legendák, mondák, regék és hiedelmek a honfoglalástól a huszadik századig”. Ha valaki kétkedve fogadná az alcímben megadott nagy időbeli távlatot, a honfoglalástól napjainkig eltelt ezeregyszáz esztendőt mint a kötet írásainak időkeretét, azt a benne található történetek egyike-másika meggyőzheti arról, hogy ezek keletkezésének gyökerei közvetve vagy közvetlenül akár a honalapításig vagy néhány évszázaddal későbbi történelmi eseményekig (pl. a tatárjárásig vagy éppen a török hódoltság koráig) nyúlnak vissza. Akad azonban olyan írás is, amelynek témája a múlt század végén kezdődő és századunkban is folytatódó amerikai kivándorláshoz fűződik. A kötet legendáit, mondáit a közös helyszín köti össze, mindegyikük a Bodrogköz valamelyik településéhez kapcsolódik, s szereplői is természetesen bodrogközi emberek. A Magyar Néprajzi Lexikon Bodrogköz címszavánál (I. 299) többek között a következőket találjuk: „a Bodrog és Tisza folyó közötti sík, egykori mocsaras táj, melyet északon a Latorca folyó különít el a szomszédos alföldi jellegű területtől. A honfoglalás kora óta megtelepült, folyamatosan fejlődött magyar népességgel. Magyar, jó részben ref. lakossága közé a 18. sz.-ban magánföldesúri kezdeményezésre gör. kát. vallású, ukrán eredetű szórványok települtek. Természetföldrajzi viszonyai, közlekedésföldrajzi elzártsága miatt a 20. sz.-ig erősen archaikus jellegű volt népi kultúrája. Árvízmentesítése lényegében csak századunk elején oldódott meg. ...A trianoni szerződésben Csehszlovákiához került részét Felső-Bodrogköznek nevezik”. A szerző szűkebb pátriája a Bodrogköz, szülőfaluja Bodrogszentes, amely Királyhelmec közelében fekszik, és Trianon óta — további 31 felső-bodrogközi magyar településsel együtt — Szlovákiához tartozik. A Bodrogköz küzdelmes múltja, a honfoglalásig visszanyúló történelmi hagyományai és sajátos természetföldrajzi adottságai következtében évszázadok óta alapul szolgált különféle legendák, mondák és regék keletkezéséhez. NAGY GÉZA tájszótárának bevezető részében az egykori bodrogközi tájról, a lápok, mocsarak világáról a következőket írja: „A mai
