Új Dunatáj, 1997 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 3. szám - Balipap Ferenc: 125 éve Dombóváron a vasút
Balipap Ferenc • 125 éve Dombóváron a vasút 63 más, célkörzet, célhely - mindössze főleg üzletileg racionálisnak tűnik a tőle távolabbi nagyobb helyek árutermelőinek és lakóinak, s leginkább a vidéki feudalizmust fellazítani - egyáltalán: terjeszkedni - kívánó nagyvárosi tőkének, ha olyan közlekedési utak fejlesztését, kialakítását szorgalmazzák, amelyek történetesen áthaladnak azon a földrajzi ponton, amit Dombóvárnak neveznek. Az uradalmi puszták szélén bóbiskoló, a Kakasdombot házaival körbeülő falu egyszercsak arra ébred, hogy köréje térségi jelentőség, valamiféle közlekedés-központi szerep formálódik. A vasút itteni megjelenésével, az általa képződő folyamatok, események elindulásával - a közel s távol még sokáig csak ’’sárfészekként” emlegetett - Dombóvár egyszercsak más lett. Ezt lényegében mind kívülállóknak, külső erőknek köszönheti, helyileg legföljebb a földbirtokos hercegnek, aki beleegyezik a vasútvonalak földjein kanyargásába. Ám ahogy Zákányból nem Dombóvárt, hanem a Drávapartról a Dunát keresték, Budapestről úgyszintén nem Dombóvárra kívánt eljutni egy „erős akarat”, hanem Baranyába, a szénhez, meg Fiumébe, a tengerhez - ezt azért ne felejtsük el, hiszen napjaink gondjai közepette éppen ezeknek a tényeknek és szándékoknak a jelentését - rideg következményeit - kell tisztán értelmeznünk és kényszerűen megélnünk. Ugyanis amit a vasút - példanélküli településfejlesztést gerjesztve - itt az elmúlt 100-125 évben magára-maga-köré indukált, az dóit össze, vált főleg gazdasági alapjaiban kétségessé a legutóbbi években... Ma - egyelőre még - nincs különösebb ok, ami miatt külső erőknek megint Dombóvár térségbe vagy éppen Dombóvárra kellene igyekezniük. így az itteni élet gazdasági alapjai ezúttal ismét csak azok a helyi adottságok lehetnek, amelyekkel a város és környéke közvetlenül, konkrétan és önállóan rendelkezik s melyeket - az újfent piacivá váló viszonyokban - működésbe is tud hozni. A történeti időkben azonban, mint a világon bárhol, idővel persze Dombóváron is kialakultak és további változásokat indítottak el olyan belső és körzeti (gazdasági, társadalmi, intézményi, kereskedelmi, kulturális stb.) viszonyok, amelyek immár saját törvényszerűségeiket követve hatottak a hely és a körzet sorsának további alakulására. Az a térségi jellegtelensége a falunak, amibe várának lerombolásával zuhant, csak a vasút ideérkezésétől kezd el kedvezően átalakulni. Akkortól jelennek meg, alakulnak ki és jönnek működésbe sajátos (dominánsan külsődleges motivációjú) térségi és csak ezt követően belső (dinamizálódó, de erősen környezet-függő) települési viszonyai. Mondhatjuk: a vasúttal kezdődik Dombóvár modern értelemben vett története. Mert mi is történt itt eddig? MILYEN HATÁSOK ALATT ÁLLT DOMBÓVÁR A VASÚTÉPÍTÉS ELŐTT? A vasút bejövetele előtti mintegy 100-150 évben Dombóvárnak nincs komoly térségi erőtere. Sem belső, önfejlesztő fölhajtóereje. Sokkal jelentősebb kisugárzása és
