Új Dunatáj, 1997 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 3. szám - Balipap Ferenc: 125 éve Dombóváron a vasút
Balipap Ferenc • 125 éve Dombóváron a vasút 61 felvetni igyekvő, ámbár előre láthatóan eme első formájábn vázlatos és továbbra is csak részleges érvényű új értékelés megkísérlését. Az ügy, a kérdés van akkora súlyú és van olyan időszerű, hogy nem mehetünk el mellette, ha teljesértékű megválaszolására nem is tekintjük magunkat kompetensnek. A VASÚT DOMBÓVÁRI „BEJÖVETELÉNEK” TÖRTÉNETE DIÓHÉJBAN Majdánjános minden eddiginél pontosabb leírásából tudjuk, hogy az 1871-ben építeni és 1872-ben már működni kezdett zákány-dombóvári vasútvonalat - abban az időben nem egyedülálló módon - egy magántársaság, a Somssicb Miklós—Bartal György vezette érdekcsoport építtette, általuk megszerzett, a pénzt részvények kibocsátásával előteremtő banki támogatással. Támogató bankjuk a bécsi Springer-bank volt. Ez a vasútépítő magántársaság, Somssich Miklós vezetésével a Nagykanizsa alatt, Gyékényes fölött a Dráva partján található Zákánytól tervezte - és szerezte be ehhez a maga számára a szükséges engedélyeket, valamint egyezett meg az érintett földterületek birtokosaival - megépíteni az egy vágányú sínpályát, Bátaszékig, azaz a Dunáig. E vállalkozás első ütemének - melynek kivitelezését fővállakozóként a hitelt nyújtó, és a pénz fejében minden megszerzett jogot is magához kötő Springer-bank vezényelte - köszönhető tehát az, hogy a térségben ekkoriban nem túl jelentős szerepű Dombóvári már a magyarországi vasútfejlesztések viszonylag korai (második) szakaszában eléri a vasút. (Avasútépítés 1914-ig, a trianoni országcsonkítással záródó első világháborúig tartó szakaszai: 1. korszak 1846-1866, - 2. korszak 1867-1873, - 3. korszak 1874-1890. - 4. korszak 1891-1913. - 1872-ben Dombóvár első vasúti főnöke Kistyál János, segítője Séták Márk) Az a magát máig tartó, közkeletű helyi vélekedés tehát, miszerint Dombóvárra a budapest-fiumei vasútvonal (mint „főszárny”) érkezett el 1872. nyarán, kb. ugyanolyan megalapozatlan, mint az a - várostörténészek minden igyekezete ellenére - nehezen múló dogma, hogy Dombóvár település nevét a várúr Dombaiaktól kapta. S mégcsak nem is a Magyar Államvasutak, tehát nem Budapest felől a MÁV jött ide a sínjeivel, hanem nyugati irányból egy olyan magánvállalkozókból álló társaság, akiket egy bécsi bank pénzelt, s mellesleg ez a bank építtette közvetlenül is a létesítésekor 101 kilométer hosszú és 9 állomású, Zákány, Csurgó, Nagy-Atád- Szob, Beleg, Jákó, Kis-Korpád, Kaposvár, Baté, Dombóvár megállóhelyekkel és állomásokkal rendelkező vasúti pályaszakaszt. Az állami vasútvonal hálózathoz csak hat évvel később, 1878. január 1-ji hatállyal csatlakozott a Duna-Drávái Vasút, s csak ezt követően, e már kiépült szakaszhoz illesztve épült meg a Budapestet a baranyai Szentlőrinccel összekötő vonal 1882-ben, ill. részben ez és részben a korábbi Duna-Dráva vasút lett az alapja a
