Új Dunatáj, 1997 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 2. szám - SZEMLE,KRITIKA
Szemle 83 mavilága is kitágul. Alkotó módszere és költészete egyaránt lehiggad és harmonikusabb lesz. Ihletén, tárgy választásán Sík Sándor hatását érezzük. Ezekben a műveiben már együtt jelentkezik a természet szépségeinek, a vallásos humánumnak a megverselése az isteni kegyelem és Gondviselés dicsőítésével. Világlátásának, emberi magatartásának, papi hivatásának és költészetének továbbra is ösztönzője marad Szent Ferenc: eszmevilágában, filozófiájában, sót önjellemzéseiben folyamatosan kitapintható ez a hatás, mégis gazdagon áradó, szabadverseiben a Nyugatosok, főként Kosztolányi hatása érződik. Lehetetlen nem észrevenni „A bús férfi panaszai” című Kosztolányi-vers reminiszcenciáit Kocsis László „Ferenc, szeretsz még engem?” című költeményének sorain, szerkezetén és hullámzásán. Lírájának dinamikus szóhasználata, ugyanakkor kötetlenebb, lazább mondatkapcsolódása, a versszerkezet ditirambusra emlékeztető zeneisége, a lávaként ömlő, erőteljes stílus; e tényezők mozgalmas lüktetést eredményeznek stílusművészetében, feszültséggel telítik költészetét. Mindezek azt jelzik, hogy egy időre az avantgarde, ezen belül is az expresszionizmus irányzatának hatása alá került. Ennek az európai áramlatnak a társadalmi tendenciája, a nyomor elleni küzdelem, valamint az emberiesség és jóság mint nemes törekvés egyébként is közel állt mélyen humánus lelkületéhez, papi feladatvállalásához, hivatástudatához. Ács könyvében találóan mutatja be Kocsis László költői pályaképét s további köteteinek is találó értékelését nyújtja. Első verseskötete után a 20-as években négy könyve látott napvilágot. 1921-ben jelent meg egyetlen prózai kötete „Bot Gergely rekviemje” címmel. A 13 elbeszélés inkább lírai hangulatokkal, elemekkel átszőtt önéletrajzi emlékek sorozata, mint novella. 1923-ban adta ki „Ferenc virágos kertje” című verseskönyvét, 1925-ben „Aranyampolna” címmel újabb kötete került ki a nyomdából. Ennek lírai darabjai azonban olyan versek, amelyek korábbi köteteiből kimaradtak. Ezt a címet viseli a Tüskés Tibor által 1991-ben Pécsen kiadott válogatott versgyűjtemény is.) Ez a két utóbbi kötete - értékei ellenére- újat költői pályáján nem hozott, annál inkább az 1928 januárjában megjelent „Szent Ferenc miséje" című verseskönyve, amely többnyire ódái hangvételű költeményeket tartalmaz, s a programköltészet jegyeit viseli magán. A kritika mértéktartó dicsérettel fogadta az akkor már országos hírnevű papköltő verseit. Kötetéből 1940-ben oratórium készült, amit a pécsi Nemzeti Színház be is mutatott. Ács hiteles korképet fest arról, hogy miközben a húszas évek végén a magyar irodalomban az avantgarde fokozatosan visszavonul és elcsendesedik, Kocsis László 1931-ben adja ki „Mindennapikenyerünk”című verseskötetét, amelyen még a Kassák-líra konvencióit érezzük. Lírai expresszionizmusával társadalmi problémákról szól, s a szociális feszültségekre a gyógymódot papi hivatásától inspirálva a vallásos szeretetben és humánus jóságban találja meg. Irodalmunkban a húszas évek végén megerősödik egy - az avantgarde-ra való
