Új Dunatáj, 1997 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 2. szám - Németh Csaba: A könyv allegóriája
Németh Csaba • A könyv allegóriája 59 A műben többször visszatérő motívum a kívül és belül teleírt könyv. A Bibliában ez először mint Ezékiel jajokkal, énekekkel és siralmakkal kívül-belül teleírt könyvtekercse (11,9) tűnik fel. A maga korában meghökkentő jelenség lehetett: az, hogy a tekercs külső, üresen hagyandó oldala is tele van írva, azt sejteti, hogy a belé írtaknak nem elég csak a belső oldal. Ez a könyv az Apokalipszisben is felbukkan (V,l). A hagyományos keresztény értelmezés szerint a külső írás a litteralis, történeti értelem, míg a belső írás a spirituális. Az evés mint elsajátítás metaforája a Bibliában gyökerezik. Az Újszövetségben a Jelenésekben találhatunk példát (ószövetségi előkép után) megevett, lenyelt könyvre. Ugyanakkor az újszövetségi levelek is beszélnek szellemi táplálékokról (kemény eledel - Zsid V,12-14; IKor III,1; lPét 11,2). A hívők = bárányok metaforának egyszerű továbbvitele a fentiek szellemében a Szentírás = legelő megfeleltetés, amely régi eleme a keresztény hagyománynak. A szemlélő angyalok Szent Ágoston gondolataira való utalás. Eszerint a teremtményeket máshogyan ismerik meg az Istent látó angyalok Isten Igéjében (azaz a Bölcsességben), mint önmagukban; az előbbi módon világosabban, az utóbbin homályosabban. Az előbbi során a teremtményeket ugyanis létrehozásuk elve (aeternae rationes) szerint ismerik meg - ez a nappali megismerés (diurna cognitio), a másik szerint önmagukban - ez az esti megismerés (vespertina cognitio). IX. beszéd A Bölcsesség könyve be van írva kívül és belül [JelV,l], hogy a belépők és a kilépők is legelőt találjanak. Kívül a történet (história), belül a tropologia. Az első, belül teleírott könyv a Bölcsességé - boldogok, akiknek megadatott, hogy lássanak és benne olvashassanak - ahol az Atya egyszer és egyszerre mindent megírt öröktől fogva. Innen lett mindaz mintegy átírva, amit a második könyvben (azaz az értelmes elmében) olvasható. Tehát az első könyv maga Isten Igéje, maga a Bölcsesség; a második a teremtett elme, és ez belül van teleírva. Ott egyszerre minden, itt mindenek hasonlósága; mivelhogy ebben amannak képmása van meg. Amiképpen pedig az egész testben az egész testi forma rejtőzik, és ha van valaki, aki ezt felfedezni képes, könnyedén meg is találja; így az értelmes elme tartalmazza a teljes bölcsesség képmására teremtett formát, amely az egész bölcsességé, hogy ne legyen szükséges neki kívülről hozzátanulnia, csak akkor, ha belül elhomályosodott. E két könyvvel megelégszenek a szent angyalok - akik nem is öregszenek, hogy elhomályosodhatnának szemeik; és ők a maguk és Isten szemlélése (speculatio) segítségével, mintegy reggel és este, napjukat tökéletesítik. Következik a harmadik könyv, tudniillik a testi és látható teremtés, amely már
