Új Dunatáj, 1997 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 2. szám - Kolta László: "Bennem egy Vörösmarty arca vetődött fel"
32 Új Dunatáj 1997. május Kolta László „BENNEM EGYRE VÖRÖSMARTY ARCA VETŐDÖTT FEL” Fáy Ferenc kanadai magyar költő bonyhádi diákévei (1937-1941) A nyugati magyar emigrációs költészet kiemelkedő alakja, Fáy Ferenc 75 éves lenne, de már 15 éve halott (1921. jún. 20, Pécel -1981. jún. 10, Toronto). Életművéről az első átfogó elemzést Határ Győző írta a torontói temetést követő hónapokban a Fáy Ferenc össszgyűjtött versei című vaskos kötet bevezetőjeként: „Fáy Ferenc a költeményes költő; és legkivált akkor az, maradéktalanul, a maga vegy- és színtiszta elemében, amikor költeményt ír, öntörvényű tehetségének parancsa, ihletének diktandója szerint”. Az író zárszavai: gyönyörű - gyönyörű versek”. A hazai irodalomtörténészek is elemezték a Fáy-életművet, s a „nyugati rezignáciák” ellenére elismerik tehetségét. Rónay László értékelésében a költő „keserű, káromló alkalt volt, telve jajjal, panasszal”, de „ösztönös biztonsággal uralkodik anyagán... Ösztönös lírikus... Az indulat közvetlen hitele ragadja meg,... amit felépít, végül mégis egységes, világos architektúrájú építmény lesz”. Zalán Tibor szerint Fáy Ferencnél „a jelzők a dilettánstól a zseniig húzódnak. Nyugatos rezignációk, konvencionális verskezelés, - nem mindennapi hangulatteremtő erő és érzékeny ség jellemezték”. Hegyi Béla megállapításában Fáy „bármely versében... megcsap a személyes vallomás hitele, őszintesége”. Szinte valamennyi megnyilatkozását és versét az elapadhatatlan, vagy éppen fokozódó honvágy jellemzi. Az Új Magyar Irodalmi Lexikon Fáy Ferenc politikai szemléletének jellemzőit hangsúlyozza: „Az élményköltészet hagyományait követve mozgalmas emberi sorsát szőtte verseibe, amelyek ostorozták a hazai zsarnokságot, és felelősségre vonták a nyugati világot, mert eltűrte a zsarnokság terheit”. Fáy Ferencet általában úgy tartják számon, hogy az emigrációban vált 6 kötetes magyar költővé, de azt elismerik: a termést „itthon vetette”. Tegyük hozzá: a termés magvai már Bonyhádon kezdtek csírázni. A BONYHÁDI GIMNAZISTA Magyarországot ellentmondásos közhangulat jellemezte az 1930-as évek végén. Az országgyarapodást kiváltó lelkesedés időszaka ez, ugyanakkor a második világháború kezdete, majd 1941-ben Magyarország aktív bekapcsolódása a tengelyhatalmak oldalán. Fáy Ferenc szavaival: „egymásra vicsorgó rendszerek között... nyugtalan volt a nyáf.
