Új Dunatáj, 1997 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1997 / 2. szám - Vadas Ferenc: Baka István a Babits-házban

Vadas Ferenc • Baka István a Babits-házban

21

s ki vagyok én? a töltőtollam, a könyveim, vagy az illatok, amik éjeimbe zsúfolódnak ? ó, nem, te vagyok én, s te megtagadnád részemet önmagadból?

A Szekszárdon, 1965. augusztus 27-én keltezett s a Bonyhádi Közgazdászban közölt költemény Baka István első nyomtatásban megjelent verse.

Az önérzetesen tartózkodó fiatal tehetség első verseskötete, a Magdolna-zápor 1975-ben jelenik meg. Ekkor már a Kincskereső, a maga nemében országosan is egyetlen ifjúsági folyóirat munkatársa. A Tisza-parti város szellemisége: az egyetem, a Tiszatáj, Ilia Mihály, Annus József, Zalán Tibor és a többiek barátsága, figyelme egyengette útját afelé, hogy a Farkasok órája című kötet és a Mandelstam- és Brodszkij-fordítások megjelenése után a kortárs magyar irodalom egyik legismertebb lírikusává és műfordító-művészévé váljék. - Összegyűjtött versei sorsról, elrendelésről, valamiféle belső emigrációról, „plebejus- és nemzeti-urbánus” magyarságtudatról szólnak. A kifejezésért vívott küzdelem erkölcse készteti, hogy minden szót megrágjon, hogy komolyan vegyen egyént, közösséget, szabadságszomjot, s azt is, hogy a „havas vidék lapján” miként sorjáznak a „halovány szavak”.

Versben profinak, prózában műkedvelőnek tartotta magát. Azt írta meg prózában, amit versben nem lehetett.

Első novellájában, a líra és az epika határvidékén termett Transzcendens etűd-ben szegedi élményeit szekszárdi helyszínekre írja, akarva-akaratlan is kifejezve azt a bensőből fakadó érzést, amit másutt tömören így fogalmaz: „Szegeden lakom, de Szekszárdon élek”. - Első elbeszélő kötetének címadó kisregénye, a Szekszárdi mise a szülőváros melletti hitvalláson túl tisztelgés Liszt Ferenc előtt, azzal is, hogy a magyar létkérdések elkötelezettjei között kicsik és nagyok is voltak: a misét komponáló Liszt Ferenc csakúgy, mint a kalandos történetű mű bemutatásával kudarcot vallott Séner János, a helyi dalárda egykori karnagya. A zseni és a közepes képességekkel megáldott karnagy életútja alkalmat ad a szerzőnek, hogy a kis és nagy népek fiai tehetségkibontakozási esélyeit is latolgassa. - Mit ér egy élet, ha történetesen a „hangok nagy tanárjá”-éval egy időben indul, s azzal párhuzamosságai is vannak, de vidéki és magyar? - A szereplők egyikéből - külhonban! - „hírhedt zenésze”, ünnepelt művésze lesz a világnak, a másik mánikusan azzal küszködik, hogy megtalálja az elveszett Szekszárdi misét és bemutassa a minden „magasrendű zenemű előadására alkalmatlan” dalárdával.

A Liszt - Séner alternatíva, a vidékiség, a kis- vagy nagy néphez tartozás kérdése Baka István személyes ügye: „Magamat írtam meg - mondja - Séner Jánosban is, de magamat írtam meg Liszt Ferencben is, mert lényemnek ez a kettősége meg-