Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 1. szám - Buda Attila: Szekszárd: Nenne, Babits, Kosztolányi

70

Új Dunatáj 1996. április

egyszerre expresszív és impresszionista árnyalataival. Figurái - a világirodalom hasonló intenzitású családregényeinek sorsában osztozva - a mű megjelenése után önálló életet kezdtek: modelljeik magukra ismerve nem fogadták el a róluk készült, szerintük torzító képet, mivel nem látták be, a megfogalmazáshoz csak alkalom voltak, a regény nem róluk szól, noha a szereplők belőlük állnak. Ellenérzéseik kialakulását elősegítették olyan mentalitásbeli és ténybeli azonosságok, melyekről nem vették észre, hogy azokat az irodalom átformáló és átrendező ereje mozgatja, nem pedig kicsinyes bosszúvágy vagy ellenszenv.

Visszatérve Kelemen Ilona 71.5.2-es leltári számmal ellátott naplójára, ez egy 11,5 x 18 cm alakú, kétszínű vászonba kötött, lapszélein és fedelén aranyozott könyvecske. Felirata: Napló. Az Athenaeum RT. jelentette meg, évszámjelzés nélkül. Kötését a századfordulón működő, kiváló minőségű és mutatós külalakú munkáiról híres Gottermayer könyvkötészet készítette. Címlapján a következő alcímet olvashatjuk: Lapok a núlt és jelenből. A kötetke oldalszámozás nélküli lapokból áll, a sorrendiséget a hónapok és napok számának feltüntetése mutatja. Egy-egy oldal egy-egy napot jelent s minden oldalra egy-egy idézetet nyomtattak. Ezek szinte kivétel nélkül a magyar reformkor nagyjaitól származnak: Széchenyi István, Kisfaludy Károly, Kölcsey, Petőfi, Deák, Jósika, Bajza, Arany János, Garay, Eötvös József a leggyakrabban előforduló nevek.

Az előbbiek a rendelkezésre álló felületnek mintegy egyharmadát-egynegyedét foglalják el, a többi rész üres, arra számítva, hogy azt majd a tulajdonos tölti meg magvasnál magvasabb gondolatokkal. (Csak az oldalak alján található még a magyar és világtörténelem egy-két eseménye, dátuma, maximum két sorban.) Az ötlet kiváló, a hölgyek minden időben szerették örömeiket és kudarcaikat nem csupán egymásnak, hanem naplójuknak is elmondani. (Születtek így egészen jó írások is.) Tárgyalt naplónk azonban rendhagyó ebben a vonatkozásban. Egyfelől azért, mert Kelemen Ilona 1891-ben, amely évből az első bejegyzést olvashatjuk, már túl volt harmincadik életévén (1860-ban született) s nem a létező vagy elmaradó udvarlók foglalkoztatták, hanem - talán a fenti okok következtében is - inkább a lélek dolgai, amiből következik a második jellegzetesség: hiába keresnénk tényeket, eseményeket vele kapcsolatban vagy a családjára vonatkozóan, ilyeneket nem találhatunk. Csupán három történelmi tárgyú bejegyzéssel találkozhatunk, de ezekből is kettő még világrajövetele előtt esett meg: augusztus 13-ához beírta a világosi fegyverletételt, október 29-éhez pedig az 1710-ben történteket, Béri Balogh Adám szekszárdi elfogatását és kivégzését; március 20-ához pedig Kossuth Lajos halálát, mely 1894-ben volt. Feljegyzéseit, melyek közül néhányat franciául, másokat pedig németül fogalmazott meg, vagy a nyomtatott szöveg inspirálta vagy a lelki mozgások; tanulságos lehet például követni és elemezni azt, hogy a múlt század közepétől megerősödő és eleven liberalizmus miként tükröződött a vallásos és hit