Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - Dobos Gyula: A Perczel-család bonyhádi ágának kialakulása
54 Ú; Dunatáj 1996. április (nyolc fiú és nyolc lány) született. Közéleti szereplésére az első adatot 1727. március 11-én tartott Tolna vármegyei közgyűlés jegyzőkönyvében találtuk.4 E közgyűlés határozata alapján megbízást kapott a vármegye régi adószedői számadásainak felülvizsgálatára. Miért esett rá a választás? Miért került Veszprémből Tolnába? Erre források hiányában válaszolni nem tudunk. Az egyértelmű, hogy a török alól felszabadult vármegyékbe költözés, a népesebb vármegyékből történő vándorlás, külföldről bevándorlás és betelepítés egyaránt jellemző volt a XVIII. sz. első felében. Ugyanakkor Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei ezen időszakban részben hiányosak, részben hiányoznak, így azt nem tudtuk felderíteni, hogy Perczel József mikor lett a vármegye képviselője. Feltehetően az 1727-es feladatot eredményesen teljesítette, és ezt követően ismét megbízást kapott valamely funkció, valószínűleg aljegyzői tevékenység ellátására. Ezt az állítást véljük megerősíteni az 1732. szeptember 15-i közgyűlés jegyzőkönyvi adataival, amelyben az szerepel, hogy „a vármegye Perczel Józsefet megerősíti aljegyzői” állásában. Nem sokkal később Gyurekovics Péter jegyző súlyosan megbetegedett. Munkáját az aljegyző vette át, ezért a közgyűlés megszavazta számára a valóságos jegyzői fizetést.5 Három héttel később még ugyanazon közgyűlés (közgyűlések hónapokig is eltartottak!) valóságos jegyzőnek választotta,6 mert a korábbi jegyző, Gyurekovics Péter, aki 1698-tól töltötte be ezt a funkciót, meghalt. A vármegyei jegyzői megbízás komoly feladatnak számított, hiszen személye az alispán helyettesének felelt meg. A vármegye elégedett lehetett Perczeljózsef működésével, mivel 1735-ben a nádori értekezletre a megye képviselőjének őt jelölte.7 Felkészültségét bizonyítja, hogy ugyanezen évben Tolna vármegye szintén őt delegálta a Neoaquistica Commissioba, a királyi kamarával folytatandó tárgyalásokra.8 Tevékenységének elismerését, népszerűségének növekedését jelzi, hogy 1736-ban Tolna vármegye első alispánjának jelölték és választották.9 Ezt követően 1753-ig minden alkalommal újraválasztották, tehát 17 éven keresztül töltötte be a megyei közigazgatás irányítói szerepkörét, a vármegye első tisztviselőjeként.10 Felmerül a kérdés, ki lehetett alispán? Az általános gyakorlat szerint a következő feltételeket kellett figyelembe venni: csak nemes, birtokkal vagy birtokokkal rendelkező és rátermett egyént választottak alispánnak. A merítési lehetőség Tolna megyében nem volt túlságosan bőséges, hiszen pl. 1727-ben11 a kevés egyházi és világi nagybirtokos mellett mindössze 50 a számításba vehető birtokos családok száma. Az alispán személyének jelentősége a vármegyék számára felértékelődött. A XVII. századig nem igazán volt választás, hiszen a főispán egy majd két jelöltje, tehát gyakorlatilag a főispán familiárisa töltötte be e funkciót. A korabeli sérelmek között szerepelt az, hogy az alispán nem mindig volt megyebeli. Mivel a főispán szinte sohasem tartózkodott a megyében, ezért komoly küzdelemben a megyék kivívták, hogy olyan jelöltek jöjjenek szóba, akik a megyében éltek.
