Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - Dobos Gyula: A Perczel-család bonyhádi ágának kialakulása
Dobos Gyula • A Perczel-család bonyhádi ágának kialakulása 51 Dobos Gyula A PERCZEL-CSALÁD BONYHÁDI ÁGÁNAK KIALAKULÁSA A mohácsi csatavesztés még nem jelentette a magyar államiság megszűnését, az önálló magyar állam bukását. A győztes, II. Szulejmán megelégedve az ország közepének végigpusztításával, óriási hadizsákmánnyal, emberek ezreinek rabszíjra fűzésével, ekkor még kivonult az országból. Az évtizedeken keresztül hatalomért vetélkedő bárói és köznemesi párt, amely már Mohács létrejöttének is elősegítője volt, folytatva korábbi politikáját, kettéosztotta az országot akkor, amikor a nemzeti egységre a legnagyobb szükség lett volna. Szapolyait a köznemesség, Habsburg Ferdinándot pedig a bárók emelték a trónra. E két király hatalmi vetélkedése kedvezett a török elképzeléseknek. A szultán azért támogatta János királyt, mert nem akarta, hogy egységes, erős magyar királyság akadályozza hódító törekvéseit. Amikor János halálakor Ferdinánd a váradi béke alapján az egész királyságot akarta, így Budát is, a Szapolyai pártiak a csecsemő János Zsigmond trónjának védelmére a szultántól kértek segítséget. 1541-el, a csellel elvett Buda megszállásával, az ország három részre szakadt és a nemzet függetlensége elveszett. A királyi Magyarország egyre fogyó területének magyar rendjei képtelenek voltak egyedül az ország megvédésére, egyre inkább rászorultak a Habsburgok segítségére. A Habsburgoknak is érdekük volt e terület megerősítése, hogy az örökös tartományok védelmére a török ellen bástyaként felhasználhassák. A törökök előrenyomulásának megakadályozása szükségessé tette az ekkor már török megszállás alatt álló, Al-Dunára támaszkodó, még a XV. században kiépített védelmi rendszer helyébe egy új felállítását. A jól védhető, mélységben is tagolt rendszert olasz építőmesterek közreműködésével egykori lovagvárak, templomok, kastélyok átépítésével, falainak megvastagításával, jól védhető sarokbástyák felépítésével hozták létre. A korábbinál kétszerié hosszabb várrendszer félkörívben vette körül a törököK által megszállt területeket Zágrábtól egészen Temesvárig. Az erődítési rendszer munkálatainak irányítása a Ferdinánd által létrehozott hadbizottság (Obrist Proviant Comissari Amt) feladata lett. A Perczel-család általunk is ismert első őse, Hans Perzl ebben az időben, tehát a XVI. század közepe táján került a királyi Magyarországra. A hadbiztosságnál dolgozott, majd az udvari könyvelőségnél teljesített futárszolgálatot (Reitdiner). Szolgálatainak elismeréséül I. Ferdinánd két alkalommal, 1561-ben és 1564-ben nemesi