Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - Grendel Lajos: Közép-európai polgár
Grendel Lajos • Közép-európai polgár 45 zép-Európa is csak földrajzi megjelölésként releváns, s nem jelent többet vagy mást, mint geográfiai realitást. A kommunista totalitarizmus egyik célja ugyanis a régiók közötti kulturális különbözőségek, illetve a régiók kulturális sajátosságainak felszámolása volt. A Közép-Európa megnevezésnek a tisztán geográfiai jelentésén túl csak akkor van értelme, ha politikai, kulturális vagy egyéb jelentéseket is hordoz, olyan többlettartalmakkal rendelkezik tehát, amelyek révén ez a régió világosan elkülönül Európa más régióitól. A Közép-Európa megnevezésnek tudniilik nyilvánvalóan elkülönítő jellege van. Azt jelenti, hogy nem olyan, mint, más, mint... Ebből pedig magától értetődően adódik a kérdés, hogy mihez képest és miben más. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nélkül csupán zsonglőrködhetünk a fogalommal, mint azt nem is kevesen teszik manapság, anélkül, hogy világos elképzeléseik lennének arról, hogy miről is beszélünk tulajdonképpen. A német eredetű és kezdetben politikai töltésű fogalom jelentése az évtizedek folyamán módosult, s ez csak tovább nehezíti a dolgunkat. A vallásháborúkban kimerült és a gyarmatosításról lekésett Németország identitáskereséséhez, életterének és befolyási övezeténeka megnevezéséhez Közép-Európa kitalálása nagyon is kapóra jött. Amint arra a cseh filozófus, Ján Patocka is rámutatott, a Német-római Birodalom eróziója és hanyatlása, a reformációt követő belső anarchia, vagyis a birodalom hanyatlása következtében, Németország elveszítette központi szerepét a kontinensen, a központ nyugatabbra csúszott, mindenekelőtt Franciaországba. A politikai értelemben jelölt Közép-Európa a német identitás válságából született, s mindenekelőtt Németországot jelentette. Majd a Német-római Birodalom kimúlása után csúszott keletebbre, hovatovább a Habsburg Monarchiát, illetve annak utódállamait jelölve. A második világháborút követően a Közép-Európa fogalom politikai tartalmateljesen kiüresedett. Európa négy és fél évtizedre kettészakadt, s Ausztria például akár Venezuelához is inkább hasonlított, mint a vele szomszédos kommunista Magyarországhoz vagy Csehszlovákiához. Közép-Európáról politikai értelemben beszélni ma legalábbis anakronizmus. Politikai értelemben Közép-Európa halott, mert semmi jelentése s ennélfogva jelentősége sincs. Ausztriai az Európai Unió, vagy ha úgy tetszik, a politikailag egységesülő Nyugat-Európa része, mert semmi olyan politikai szempontból releváns jegyeket nem mutat, amelyek révén elkülönülne Olaszországtól vagy Franciaországtól. A posztkommunista országokban, s ezek közül is főleg a Habsburg Monarchia utódállamaiban dívó fogalmi zsonglőrködés egyik pontatlan terminus technikusa a Kelet-Közép-Európa kifejezés, mert nem tudjuk, hol van Nyugat-Közép-Európa, s ha van ilyen, hol húzódnak a határai. Természetesen, szükséges az egykori vasfüggönytől keletre eső országok egy csoportjának másságát valamiképpen megnevezni, ám a Kelet-Közép-Európa szó használata inkább csak a fogalmi zűrzavart fokozza, mivel olyan nagyobb egység
