Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - Csűrös Miklós: Bertók László hatvanéves
Csűrös Miklós • Bertók László hatvanéves 43 talanít el, mint minden strófa elején, a kérdő névmás. így fonódik össze egyetlen verszárlatban a felszólítás és a kételkedés sugallata, a bíztatás meg az óvás szólama. Nem Vörösmarty igazsága avult el - idézésének akusztikája változik folytonosan. A bevezetőben jelzett ellentétes fogalomkettősökhöz visszatérve, ott van még a hagyományápolás vagy újítás kérdése. Bertók költészete leginkább ebben a tekintetben teszi lehetővé a határozott döntést: a Három az ötödiken című kötete ismeretében az irodalomtörténetileg számontartandó újítók, a merészen új formát teremtők között van a helye. Eszközkezelésének alapelve a célszerűség: a költői igazság elérhető pontosságára törekszik, a jóhangzás és a tagolt szépség világán belül, amíg lehet, és értékeit őrizve is rajta kívül, ha kell. Előbb a metaforái lettekrejtjelesebbek, aztán a szókapcsolatokból maradt el egy-egy tag (nem ritkán éppen a fontosabbnak látszó), majd a mondattan is elszabadult: válasz nélküli kérdések, „mintha” bevezetésű hasonlító-feltételes mellékmondatok, állítmány nélküli névszói vagy olyanná kényszerített alanyok halmozásából épül föl egy-egy vertípusa. Kötőjeles szóalkotásai ismételhetetlenül egyéniek: „a nincs-mese, a mint-a-lavina, / az aki-bír-röpül, / a kő-kövön, s a szállongó ima, / az űr körös-körül,”, „a nézed-magad-mint-egyidegen, / s a mindenütt-te-vagy” (Négyzet a körön). Az újítás értékének fedezete a fokozhatatlan tömörség, melyet elér vele. Az utolsó tíz év termésének csaknem egészét magában foglaló, három kötet anyagát összesítő szonett-trilógiában magyar ritmus és nyugat-európai formaszerkezet pompás eredeti ötvözetét készítette el, a népdal szellemét és tónusát meg az érzelmeket elemző intellektualitás hangkörét közelítette egymáshoz. Tanulmányok tárgya lehet, hogyan sikerült a különböző szellemi égtájakhoz tartozó elemeket ilyen termékeny kölcsönhatás erőterébe vonnia. Az összefoglaló opuszban arra a kérdésre is választ keresett és talált, képes-e még a líra intenzív egyszeri élmények rögzítésén, a földúsított pillanatok lelki tartalmának szuggesztív kisugároztatásán túl a kor és a személyiség lenyomatává válni, a ciklus szintetikus formájában valami tartósat átmenteni - a gyorsuló idővel szembeszegülve. Ehhez a maradandónak ígérkező műhöz, a hozzá vezető emlékezetes életbeli és a magyar költészet történetében számontartandó teljesítményekhez gratulálunk Bertók Lászlónak születésnapján.
