Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 4. szám - Komáromi Gabriella: Palást, mente, szablya vagy daróc, bocskor, kasza

Komáromi Gabriella • Palást, mente, szablya vagy daróc, bocskor,..: 79

A történelem dicsőséges lapjai mellett többször ütötte fel ez a korszak a história képeskönyvét Muhinál, Mohácsnál, vészes időknél. (E. Donászy Ferenc Á csúcshegyi vár, Fulkó lovag, 1920., vagy Székely Nándor: A siklósi árvák, 1930.) Az erőtlen, vázlatos művekből az „Ezt is túléltük” - üzenet igen kevéssé hallatszik ki törökkori regényekben többször elevenedik meg a végvári harcok heroizmusa. A megtépázott, megalázott önérzet vigaszul a hajdani magyar virtust mutatta fel szándékosan vagy ösztönösen. (Ajtai Kálmán: Sámson vitéz, 1927., Bibó Lajos: A fekete bég,

1933., Donászy Ferenc: Eger bástyái, 1940.)

A húszas évek hőskultusza elkezdte mellőzni a Habsburg-ellenes felkelések vezéreit. Ha beletekintünk a kor középiskolai tankönyveibe, 1848/49 mostohán kezelt tananyagnak tűnik. Nem csoda, ha a 40-es években még mindig a századelő könyveit olvasta az ifjúság sokadik kiadásban. (Rákosi Viktor: A hősfiúk. 7. kiadás. 1940.)

Azzal ajelképességgel, áttételességgel, ahogy a két világháború közötti történelmi regény válságainknak tükröt tartva a múltba nyúlt, az ifjúsági próza nemigen tudott élni. Az átélt nemzeti sokkélményre direkt, leckeszerű válaszai voltak. Nem bízta magát hősre, történetre. A történet csak az ideológiai tanulságért kerekedett ki. Az ilyesfajta ábrázolás megszüli a maga hamisságait. Például: történelmünk hőseinek magánélete „fehér regény”. Rákóczi tucatnyi regényben „asszonytalan”. Néha-néha távoli hitvesének emlékét dédelgeti, vagy halott mátkájához száll gondolatban. Bethlen Gábor életében csak Károlyi Zsuzsanna létezik. Janus Pannoniushoz nem érhet fel a szerelmi érzés. (Geréb László: Mátyás király lantosa) Szemérmesen megformáltak a férfihősök, hát még a nők! Történelmünk valamennyi leánya és nagyasszonya azonos arccal néz ránk az ifjúsági próza lapjairól: szépek, bátrak, büszkék, könyörületesek, áldozatosak, jóságosak, keresztényien megbocsátok. Szoborfaragó ez az ábrázolás. Megöli az eleven irodalmi hőst.

A délibábok országából megalázott ország lett Trianon után. Az illúziók dezillúziónak adják át helyüket az ifjúsági prózában. Somogyváry Gyula, azaz Gyula diák A fejedelem stafétája, 1923. című könyvében például minden „szomorú”. Rákóczi szeme „szép szomorú”, hazánk úgyszintén, és a „bánat földje”, ahol „búsong a magyar határ”. A regény a szatmári béke korába vetíti vissza a Trianon utáni lelkiállapotot. Fábián Gyula Sajkások hadnagya, 1940. című regénye is Rákócziról szól. De aligha tagadhatná le, hogy Trianon után és a II. világháború felé rohanó világban írták. „A történelem különös dolgokra tanít - írja a szerző. Most a magyarságot különös megpróbáltatás érte... Kímélje vérét, gyűjtse erejét...!” A regény szerint tragédiánk okozói a beszivárgott idegenek. De messzire kerültünk a századelő ábrándjától! Akkor úgy hisszük, hogy minden rác, sváb, tót, oláh - a történelmi regényekben pedig tatár és török - magyar akar lenni. (Még Gárdonyi Tulipánja is az Egri csillagokban!) Nem került közel az ifjúsági próza ahhoz az Imre Sándor-i gondolat